A Legfőbb Ügyészség törvénymódosítást kezdeményezett a hálapénz ügyében

Nagy a jogbizonytalanság

A Legfőbb Ügyészség törvénymódosítást kezdeményezett, mert a hatályos Btk.-ban a hálapénz büntethetőségére és ennek ellenkezőjére utaló sorok is vannak, emiatt nagy a jogbizonytalanság - írta a Magyar Hírlap.

    A lap hétfői számában Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség szóvivője azt mondta: a jogalkotónak kell eldöntenie azt, hogy a hálapénz büntetőjogi tényállás maradjon-e, vagy sem. Ezt figyelembe véve kezdeményezett jogszabály-módosítást az ügyészség.

    A lap emlékeztetett arra, hogy az ügyészség figyelmét a rezidensszövetség hívta fel a problémára.
    Idézték Sinku Pált, a Legfőbb Ügyészség tanácsosát, aki egy konferencián kifejtette: az orvosi hálapénz büntethetősége az elmúlt két évben sajátos jogértelmezésen ment keresztül, és számos ellentmondást hozott felszínre. A helyzetet bonyolította a munka törvénykönyvének módosítása, amely újraszabályozta a paraszolvencia témakörét.

    Az orvosok esetében – a munka törvénykönyve felhatalmazása alapján – a munkáltató egészségügyi intézmény rendelkezésén múlik, hogy utólag elfogadhatnak-e hálapénzt. Ez viszont jogbizonytalanságot jelent, hiszen a munkáltató engedélye az egyik kórházban nem teszi jogtalanná a hálapénz utólagos elfogadását, máshol azonban ezt tiltják, ezért jogtalan – fejtette ki a legfőbb ügyészségi tanácsos.