Dolgozók szezonális alkalmazása

Rugalmas foglalkoztatási formák

A legtöbb cégnek nem éri meg egész évben foglalkoztatni azokat a munkavállalókat, akikre csak az év bizonyos időszakában van szüksége. Érdemes ezért olyan rugalmas foglalkoztatási formákon gondolkodnunk, amelyekkel törvényesen alkalmazhatunk csak egy szezonális időszakra egy dolgozót. Ezek közül sorolunk fel hármat – írja a Piac&Profit.
 
   Éppen a karácsonyi szezonban sok cég szembesül azzal a gonddal, hogy a hétköznapokban hiába rendelkezik megfelelő munkaerő-kapacitással, éppen az év legsűrűbb részében lenne szüksége plusz munkaerőre – és nem csak a kereskedelemben. Vannak is olyan foglalkoztatási formák, amelyek megfelelnek a szezonális üzletek követelményeinek. Bemutatjuk a három legelterjedtebbet!
 
Megbízási jogviszony
 
  Megbízási jogviszony keretében akár ingyen is dolgoztathatunk, ráadásul járulékot sem kell fizetnünk. Egyebek közt ebben is különbözik a munkaviszonytól. A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) 6:280. paragrafusa rendelkezik az ingyenes megbízási szerződésről, mely szerint ingyenes megbízási szerződés keretében foglalkoztatható bárki bejelentési-, illetve járulékfizetési kötelezettség nélkül (ennek segítségével kerülhetjük el az ünnepi leállásokat. De vannak még más tippjeink is!) .Csakhogy ennek igénybevételéhez fontos, hogy megfeleljünk a szigorú szabályoknak, különben könnyen rémálommá válhat egy munkaügyi ellenőrzés. Hogy miben különbözik a megbízási jogviszony a konvencionális foglalkoztatástól, arról itt olvashat bővebben!
 
Munkaerőkölcsönzés
 
  A munkaerő-kölcsönzés hagyományosan az igények gyors változásának követésére jött létre, és elsősorban a munkaadóknak biztosított a rugalmasságból fakadó előnyöket. Ebből is ered, hogy a kölcsönzötti munkaviszonyra sokszor eltérően tekintenek a munkavállalók és a munkaadók. A munkavállalók egy része ódzkodik a kölcsönzötti léttől, attól tartva, hogy átmeneti munkához jut, és ráadásul akár hátrányos megkülönböztetésben is részesülhet.
 
   A tavalyi második félévben beinduló gazdasági növekedés a munkaerő-kölcsönzés piacát is megmozgatta. A gazdaság megindulásával ugyanis a multinacionális és hazai kölcsönvevők jellemzően nem mertek vagy nem akartak saját állományba felvenni munkatársakat, így a foglalkoztatás bővülése munkaerő-kölcsönző cégeken keresztül valósult, valósul meg.
 
   A kölcsönzött munkavállalók egyáltalán nem élik meg hátrányként ezen foglalkoztatási típusban való munkavállalást, hiszen ugyanolyan biztos jövedelemforrást jelent számukra, mint az alkalmazotti jogviszony.
 
   A munkaerő-kölcsönzés feltételrendszerét a Munka Törvénykönyve pontosan szabályozza.
 
Diákmunka
 
  A kétezres évek óta gombamód szaporodnak a diákszövetkezetek, a tapasztalatok pedig vegyesek. A kkv-k és a multik is szívesen alkalmaznak diákmunkásokat, szezonális kapacitásnövelésre és gyakornokként. A diákmunka akkor lehet a legmegfelelőbb, ha a pozíció betöltése rugalmasságot igényel. Egy felmérés szerint ugyanis a diákok rugalmasságával és munkához való hozzáállásával voltak megelégedve leginkább, ami a gyakornoki pozíciók legáltalánosabb követelménye is. A fent említett tendencia folytatására enged következtetni az, hogy a vállalatok 70 százaléka lehetségesnek tartja, azon belül pedig 33 százalékuk biztos abban, hogy szeretné bővíteni diákmunkaerő-bázisát.
 
Forrás: Piac&Profit