Szakszervezetek.hu

Hová tűntek az emberek?

Nemrégiben elkészült az Otthontérkép legújabb, a hazai népesség változását települési szinten is bemutató térképszelvénye. A térképen nyomon követhető, hogyan alakult a megyék, kistérségek, települések népességszáma az utolsó két népszámlálás között eltelt időszakban – írja a szoljon.hu.

   2001 és 2011 között az ország népessége 260 ezerrel csökkent. Megyei szinten csak Pest és Győr-Moson-Sopron tudott növekedni. Még Budapest népessége is több mint 2,7%-kal csökkent Pest megye mintegy 12%-os lakosságnövekedése ellenére. Győr-Moson-Sopron 2%-os lakosságnövekedése elsősorban a munkahelyek számában, és az osztrák határ közelségében keresendő.

Jász-Nagykun-Szolnokmegyében 7 százalékkal lettünk kevesebben. A megyeszékhely lakossága 6,0százalékkal, a többi városoké 7,6 százalékkal csökkent a tíz év alatt. Minden városi rangú településen fogyott a lakosság, a megyei fogyásnál kissé gyorsabban, 7,2 százalékkal.
 
  – A megélhetés áll a háttérben – mondta dr. Szarvák Tibor szociológus. – Egyes családok a városi panelből vidéki térségekbe költöznek, mondván, hogy az ottani lakásárak jelentősen kisebbek. Ezzel valójában egy vagyonfelélési folyamat indult el, hiszen a kiköltözés csak látszatra jelent olcsóbb életvitelt. Hiszen ha ott vidéken nem talál munkát vagy eleve is megvan a városi munkahelye, akkor utaznia kell, ami plusz költség.

   Így tettek annak idején Juhászék is. A család a megyeközponttól több tíz kilométerre fekvő faluban vett házat. Úgy vélték, jól jártak, az ingatlan kevesebbe került, mint amennyit városi lakásukért kaptak, falun pedig olcsóbb lesz az élet. Látványos felújításba kezdtek, de azzal szembesültek, hogy a helyi kőművesek nem boldogulnak a bonyolultabb átépítéssel, a városi brigád útiköltsége pedig nem volt olcsó. A nagy portát bevetették, gondolták, megspórolják a piacozást, de a munka mellett idejük sem volt a kertet gondozni. A cégük sem ment már olyan jól, ahol dolgoztak, már csak kis részét térítették a benzinköltségnek, majd egyikük állása is megszűnt. A munka után futkosás is csak vitte a pénzt. Juhászék végül felhagytak a vidéki élettel és visszaköltöztek a városba.

  Az adatok alapján a megye községeinek nagy részében is csökkent a népesség, átlagosan 6,8 százalékkal. Legnagyobb mértékben, ötödével fogyott Nagyrév, Tiszaderzs, Tiszaroff, Tiszasüly lakossága. Mindössze nyolc településen – Alattyán, Berekfürdő, Cserkeszőlő, Jászfelsőszentgyörgy, Szászberek, Tiszabura, Tiszapüspöki, Vezseny – gyarapodott a lélekszám, 1,8–9,0 százalékkal.

  Térségenként vizsgálva, legnagyobb mértékben – 10 százalékkal – a Mezőtúri kistérségben csökkent a népesség, a városok közül Túrkeve szenvedett el 11,6 százalékos fogyatkozást. Ezzel szemben a Jászberényi kistérségre mindössze 5 százalékos lakosságszám-csökkenés volt jellemző, a Szolnoki kistérség és a megyeközpont is 6 százalékkal fogyatkozott.
– A megye kettészakadt – fejtette ki dr. Szarvák Tibor szociológus. – A hagyományosan periférikus kistérségekben fokozottan jelentkezik a népességcsökkenés. A megélhetési, foglalkoztatási viszonyok itt a legrosszabbak, a jövőképük térben máshol megvalósítható elképzeléseket mutat. A felmérésből nem derül ki ugyan, hogy mely irányba mozdultak ezekről a területekről, de a keletről nyugatra való vándorlás már régóta jellemző. Az apró falvaknál pedig már néhány család elköltözése is komolyabb arányszámváltozást eredményez.

   A Jászberényi kistérségnél a pesti agglomerációhoz való közelség, a fővárosba való könnyű eljutás pozitívumként jelenik meg. Jászberényben és környékén vannak olyan vállalkozások, melyek foglalkoztatási lehetőséget biztosítanak a lakosságnak.

   A Szolnoki kistérségben elsősorban a megyeközpont az, amely a foglalkoztatási lehetőségek legszélesebb skáláját biztosítja. Akadnak azonban olyan kistelepülések is, ahol kiugró lakosságszám-csökkenés figyelhető meg, ilyen például Tiszasüly, ahol 19,4 százalékos a csökkenés, de hasonló tendenciát mutat a szomszédos Tiszaroff is 18,8 százalékkal.

Forrás: szoljon.hu