Szakszervezetek.hu

Elemzők: továbbra is jelentős a közmunkaprogram hatása

Jelentősen csökkent a munkanélküliségi ráta tavaly szeptember-novemberben az előző év azonos időszakához képest, ugyanakkor az augusztus-októberben mért adatokhoz képest nőtt - hívták fel a figyelmet az MTI-nek nyilatkozó elemzők, akik hangsúlyozták azt is, hogy a közmunkaprogram továbbra is erőteljesen befolyásolja az adatokat.

    A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden közzétett adatai szerint a foglalkoztatottak száma tavaly szeptember-novemberben 4 millió 155 ezer volt, a munkában állók száma 188 ezerrel nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Tavaly szeptember-novemberben a munkanélküliek száma az előző év azonos időszakához képest 83 ezerrel 321 ezerre, a munkanélküliségi ráta 2,0 százalékponttal, 7,2 százalékra mérséklődött. 

    Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy tavaly szeptember eleje és november vége között éves összevetésben lényegesen, 2 százalékponttal csökkent a munkanélküliségi ráta, ugyanakkor az augusztus-októberben mért 7,1 százalékos rátához képest minimálisan emelkedett. Hozzátette, hogy 2013 végén ez nem történt meg, akkor ugyanis a kormány a közmunkaprogram bővítésével ellensúlyozta ezt a hatást. 

    Az adatok szerinte abból a szempontból kedvezőek, hogy a foglalkoztatás nőtt, ahogy az aktivitási ráta is javult. 

    Az elemző a téli időszakban érvényesülő szezonális hatás miatt arra számít, hogy 2015 elején növekedhet a munkanélküliség, 1-2 tized százalékponttal, ugyanakkor ezt befolyásolhatja a közmunkaprogram alakulása. 

    Balatoni András, az ING vezető elemzője kiemelte: a közmunkaprogram bővítésével tovább csökken ugyan a munkanélküliség, de az elsődleges munkaerőpiacon emelkedik a munkaerő-kereslet, ezért el kellene kezdeni a közmunkaprogram fokozatos kivezetését.

    A gazdaság dinamikája növeli a foglalkoztatást, a magánszektorban nő majd a munkaerő iránti kereslet a következő egy évben; úgy kellene csökkenteni a közfoglalkoztatási programot, ahogy az elsődleges munkaerőpiac emelkedik - fogalmazott szakember.

    Hozzátette: a közmunkaprogramokkal nem érdemes 7 százalék alá vinni a munkanélküliséget, mert ez a struktúra nem hatékony, kedvezőtlen a hosszú távú növekedés szempontjából.

    Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető elemzője az MTI-hez eljuttatott elemzésében szintén kiemelte, hogy havi összevetésben emelkedett a munkanélküliségi ráta, a mutató növekedésére utoljára 2013 elején volt példa.

    Az elemző szerint is meghatározó szerepe van a közmunkaprogramnak. A program folyamatos bővítése elfedte a szezonális hatásokat az elmúlt években, így a mostani enyhe emelkedés az első jele lehet annak, hogy a közmunkások száma a tavaly áprilisi 212 ezernél alacsonyabb szinten fog hosszú távon stabilizálódni - közölte.

    A szakember úgy látja, hogy ha a közmunkaprogram keretein belül foglalkoztatottak létszáma nem csökken tovább, a 2014-es év végére akár 7 százalék alatt is lehet a munkanélküliségi mutató értéke.

    A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az adatokra reagálva kiemelte, hogy tovább folytatódtak a kedvező munkaerő-piaci folyamatok, már több mint egy éve 4 millió felett van a foglalkoztatottak száma, döntően a versenyszféra bővülésének köszönhetően. A férfiak és a nők körében egyaránt jelentősen javultak a mutatók. 

    A tárca közölte, hogy a kormányzat aktív foglalkoztatási programjainak, az Első Munkahely Garancia Programnak, a lakhatási támogatásnak vagy a kkv-k munkahelyteremtését támogató pályázatnak kiemelkedő szerepe van a folyamatosan javuló munkaerő-piaci statisztikákban. A kedvező foglalkoztatási adatok pozitívan hatnak a költségvetés bevételeire, emellett a háztartások fogyasztási kiadásait is emelik, ennek eredményeként elősegítik a gazdaság bővülését is - olvasható az NGM közleményében.