Szakszervezetek.hu

Munkajogi jogutódlás

A Kúria döntése egy üzemanyagtöltő állomás üzemeltetése ügyében a munkajog.hu oldalán.
 
Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint az alperes egyéni vállalkozóként a M. Nyrt-vel kötött szerződés alapján üzemeltette a H.-K. üzemanyagtöltő állomást. A töltőállomáson lévő minden eszköz, felszerelés, árukészlet a M. Nyrt. tulajdonában állt. Az alperes szerződését a M. Nyrt. 2012. márciusában felmondta, amelynek következtében az alperes 2012. április 17-ével elszámolt a M. Nyrt-vel, amely társaság 2012. április 17-én más vállalkozóval kötött szerződést a töltőállomás üzemeltetésére.
 
   Az I., II., III. és V.r. felperes 2011. december 13-án, a VI.r. felperes 2011. december 31-én kötött határozott időre szóló munkaszerződést az alperessel. A II.r. felperes munkaköre töltőállomás-kezelő eladó, a többi felperesé töltőállomás-kezelő volt.
 
   Az alperes 2012. április 19-én kelt, április 21-én kézbesített iratban tájékoztatta a felpereseket, hogy a munkaviszonyuk 2012. április 19-ével az Mt. 86. § b) pontja értelmében a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével megszűnik. A 2012. április 20-ai keltezésű, április 23-án kézbesített irattal további tájékoztatást nyújtott azzal, hogy a felperesek munkaviszonya 2012. április 20-ával szűnik meg az Mt. 86. § b) pontja alapján. Az indokolás szerint a munkáltató mint egyéni vállalkozó vállalkozását 2012. április 20-ával megszüntette tekintettel arra, hogy a töltőállomás üzemeltetésére létrejött szerződést 2012. április 17-ével az M. Nyrt. felmondta, így foglalkoztatásukra nincs mód.
 
   Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy az alperes az I., II., III., V., VI.r. felperesek munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
 
  Az alperes felülvizsgálati kérelme alapos.
 
   Az eljáró bíróságok helytállóan foglaltak állást arról, hogy a felek között fennálló munkaviszonyt nem érintette az, hogy az alperes az egyéni vállalkozó tevékenységét megszüntette. A keresetlevél mellékleteként elfekvő munkaszerződések tanúsága szerint az alperes természetes személyként kötötte meg a felperesekkel a munkaszerződést, a munkajog szabályai szerint az alperes e minőségében munkáltató lehet. Az adott esetben nem jelenti a munkáltató jogutód nélküli megszűnését az, hogy az alperes az egyéni vállalkozói tevékenységét megszüntette [az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 19. § (1) bekezdés a) pontja]. Az alperesnek az Mt. 73. § szerint a munkáltatói jogalanyisághoz szükséges jogképessége fennmaradt, és valamely tevékenység egyéni vállalkozási formában való ellátása a munkaviszony fennállása, illetve megszűnése körében nem értékelhető. Ezért az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetése nem eredményezi a munkáltató jogutód nélküli megszűnését (BH.2004.335.).
 
  Az alperes alappal hivatkozott az Mt. 85/A. § (1) bekezdés  b) pontjában foglalt munkajogi jogutódlás szabályainak megsértésére. Az Európai Unió Bíróságának joggyakorlata, illetve a 2001/23/EK irányelv alapján megállapítható, hogy a munkajogi jogutódlás akkor valósul meg, ha a kérdéses gazdasági egység az átadást követően megőrzi identitását. Az Európai Unió
   Bíróságának gyakorlata szerint az átszállás, illetve az azonosság megállapítása során az ún. Spijkers kritériumok fennálltát kell vizsgálni.
 
   Ezek a következők:
ingó- és ingatlan vagyontárgyak átadása, átvétele;
immateriális javak (jogok) átruházása;
a személyzet jelentős részének továbbfoglalkoztatása;
az érintett gazdasági egység által a jogutódlás előtt, és azt követően folytatott tevékenység hasonlósága;
az átadást megelőző tevékenység folytatása, illetve a folytatás lehetőségének fennmaradása, ideértve az esetleges megszakítás időtartamát is;
a gazdasági egységhez kapcsolódó ügyfélkörhöz fűződő kapcsolatok átvétele.
 
   A perbeli esetben az M. Nyrt. tulajdonát képező benzinkút alperes általi üzemeltetése szűnt meg, de a további üzemeltetés céljából az M. Nyrt. egy új vállalkozásnak, az A. Sz. és K. Bt-nek adta át a felek egybehangzó nyilatkozata szerint.
 
   Abban a kérdésben azonban, hogy az így üzemeltetésre átadott gazdasági egység identitását megőrizte-e, így a munkajogi jogutódlás bekövetkezett-e az átadott egységnél foglalkoztatott munkavállalók munkaviszonyában, jelentősége van az itt folytatott tevékenység jellegének az Európai Unió Bírósága legújabb joggyakorlata szerint (Abler – ügy C-340/01., Temco – ügy C-51/00.). Szolgálató tevékenységnél vizsgálni kell azt, hogy az adott gazdasági tevékenység folytatása alapvetően emberi erőforráson alapul-e, vagy eszközfüggő tevékenység formáról van-e szó. Ahol ugyanis nincs jelentős eszközállományra szükség, a munkavállalók jelentős részének átruházásával a gazdasági egység identitását megőrzi (Hernandez Vidal – ügy C-74/97.). Az alapvetően eszközfüggő tevékenységek esetén pedig a dologi eszközök jelentős mértékű használatával megvalósul a munkajogi jogutódlás (C-172/99. Ojliikenne – ügy, C-340/01. Abler – ügy).
 
  A perbeli esetben a töltőállomás üzemeltetése volt az átadott szolgáltatás, amely a benzinkutat képező tárgyi eszközök nélkül nem végezhető. Ezért attól függetlenül, hogy a munkavállalóknak az alperestől történő átvétele az új üzemeltető részéről nem történt meg, a munkajogi jogutódlás 2012. április 17-ével megvalósult.
 
  Ennek következtében a felpereseknek az alperesnél fennállt munkaviszonya az új üzemeltetőnél, az A. Sz. és K. Bt-nél változatlan tartalommal a jogutódlás folytán fennállt, csak a munkáltató személyében következett be változás. Az alperes részéről közölt munkáltatói intézkedések időpontjában (2012. április 21. és 23.) már nem az alperes volt a felperesek munkáltatója, ezért joghatályosan a jogviszony megszüntetéséről nem intézkedhetett. Az alperes e nyilatkozatai joghatás kiváltására ezért nem voltak alkalmasak.
 
   Tény, hogy 2012. április 17-ét követően a felpereseket  egyik munkáltató sem foglalkoztatta folyamatosan tovább (az új üzemeltető három felperessel megszakítással kötötte meg az új munkaszerződést). A felperesek azonban a 2012. április 17-étől munkáltatójuk, az A. Sz. és K. Bt. ellen nem indítottak pert, amely cég jelen eljárásnak sem alperese, ezért a munkaviszony jogellenes megszüntetésének megállapítására jogszerűen nem kerülhetett sor.
 
  A fentiekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú ítéletnek a munkaviszony jogellenes megszüntetése és jogkövetkezményei (átlagkereset-térítés) tárgyában a felperesek keresetét elutasította.
 
Forrás: munkajog.hu