Utazási költségtérítés

A jogszabályi előírás

Munkavállaló lakóhelye vidéken a munkavégzés helyétől eltérő közigazgatási területen van.  Munkavállaló személygépkocsival jár a munkavégzés helyére, bár vonat is közlekedik rendszeresen ezen az útvonalon. Kérdésem, hogy személygépkocsival történő munkába járáshoz kötelező-e adni hozzájárulást, ha igen milyen összeget, vagy ha a lakóhely és a munkahely között van tömegközlekedés, akkor kizárólag a tömegközlekedéssel felmerülő költségtérítés adható-e. Van e választási joga a munkáltatónak, hogy a munkába-járáshoz a tömegközlekedés, vagy a gépkocsival járás költségeihez járul-e hozzá? – tette fel egy olvasó kérdéseit a munkajog.hu szakértőjének.

  A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. Korm.rendelet 4. §-a szerint a munkáltató a kilométerenkénti 9 Ft költségtérítést abban az esetben köteles biztosítani - többek között - , ha a munkavállaló állandó vagy ideiglenes lakóhelye és munkahelye között nincs közösségi közlekedés, a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést.
 
   A jogszabályi előírás alapján a második feltételt a munkavállaló nyilatkozata és kérelme alapján a munkáltató azt köteles elfogadni. Hosszú várakozásnak az azt időtartamot lehet tekinteni, amely a munkavállaló személyi, családi vagy egyéb körülményeire tekintettel aránytalanul hosszú, és amely út megtételéhez szükséges időt meghaladja.
 
   Az adómentesség érvényesítéséhez a munkáltatónak kell igazolni, hogy a munkavállaló a közösségi közlekedést valóban csak a menetidőt meghaladó várakozási idővel tudná igénybe venni. Ez esetben a munkáltató köteles a munkavállaló részére a munkába járáshoz az Szja tv-ben foglalt, a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítése címén elszámolható összeggel azonos költségtérítést adni.
 
Forrás: munkajog.hu