Szakszervezetek.hu

Kik járnak még jól a minimálbér-emeléssel?

A legkisebb bér összegének emelkedése nemcsak a minimálbéren foglalkoztatottaknak kedvező hír, hanem egy sor társadalombiztosítási, adózási összeghatár is növekedett – ismertette az adozona.hu.

   Január 1-jétől a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított havi alapbér kötelező legkisebb összege (azaz a „minimálbér”) teljes munkaidős foglalkoztatás esetén 105 000 forint/hó. A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált havi bérminimuma pedig 122 000 forint a 347/2014. (XII.29.) kormányrendelet értelmében.

  Noha munkajogi tárgyú rendeletről van szó, a minimálbérhez mind adózási, mind pedig társadalombiztosítási vonatkozásban számos összeghatár kötődik, ami azt jelenti, hogy ezeket a számokat január 1-jétől korrigálni kell. (A garantált bérminimum e tekintetben kisebb jelentőséggel bír. Tulajdonképpen csak az egyéni és társas vállalkozók esetében játszik szerepet a havi minimum szociális hozzájárulási adó- vagy járulékfizetési kötelezettség meghatározásánál, feltéve, hogy a vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel.)

  A tárgyhónap első napján érvényes minimálbért, tehát január hónaptól a 105 000 forintot kell alapul venni:

– a havi minimális adó- és járulékfizetéssel érintett egyéni és társas vállalkozók által fizetendő szociális hozzájárulási adó és a járulék alapjának meghatározásánál;

– az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 5. § (1) g) pontja szerint munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok estében a biztosítási kötelezettség elbírálása során, ami azt jelenti, hogy a minimálbér 30 százalékát elérő havi (31 500 forint) vagy annak a harmincad részét elérő napi (1 050 forint) jövedelem esetén áll fenn a biztosítási kötelezettség;

– a Tbj. 34-35. §-a szerinti megállapodások alapján történő járulékfizetéskor (például egy nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem céljából között megállapodás esetén január hónapra vonatkozóan minimálisan 105 000 x 34 % = 35 700 forint nyugdíjjárulékot kell fizetni);

– a kezdő, illetve az előző évben 8 millió forintot meghaladó bevétellel rendelkező mezőgazdasági őstermelő január havi járulék és szociális hozzájárulási adóalapja ugyancsak 105 ezer forintra nő, illetve

– az egyházi személyek után is az említett összeg után kell a járulékokat megfizetni.

   A szociális hozzájárulási adóra vonatkozó kedvezmények vonatkozásában a minimálbér változása érinti

– a 2004. évi CXXIII. törvény 8/B paragrafusa szerinti részmunkaidőben foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezményt, (mely esetében a havi kedvezmény maximuma a minimálbér kétszeresének a 7 százaléka), illetve

– ugyanezen törvény 16/A-A6/B szakasza alapján a rehabilitációs kártyához kapcsolódó kedvezményt (amely esetében a havi kedvezmény maximuma a minimálbér kétszeresének a 27 százaléka), valamint

– a 2011. évi CLVI. törvény 462/A §-a szerinti megváltozott munkaképességű vállalkozókat megillető kedvezményt (amely alapján a vállalkozó után fizetendő adó összege maximum a minimálbér kétszeresének a 27 százalékával mérsékelhető).

   A korhatár betöltése előtt folyósított öregségi nyugdíj, korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság esetében a kereseti korlát meghatározásánál ugyancsak a minimálbérből kell kiindulni. Az e körbe tartozóknál 2015-ben 18 x 105 000 = 1 890 000 forint lesz az éves kereseti korlát.

   A rokkantsági ellátásban részesülő munkavállalónak arra kell ügyelnie, hogy egymást követő három hónapból legalább egyszer ne haladja meg a jövedelme a minimálbér 150 százalékát, azaz 157 500 forintot.

  Nemcsak a keresetre vonatkozó korlátnál, hanem több ellátás felső határa esetében is a minimálbérből kell kiindulni.

– a gyermekgondozási díj (gyed) maximuma a minimálbér kétszerese,

– a táppénzmaximum a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbérhez kötődik (a táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a minimálbér 200 százalékának a harmincad részét, ezért 2015-ben, a 105 000 forintos minimálbér alapulvételével a táppénz napi összege nem haladhatja meg a 7 000 forintot),

– a rokkantsági ellátás, illetve a rehabilitációs ellátás maximum összegei ugyancsak a minimálbérhez kötődnek.

  A családtámogatási és szociális ellátások másik nagy csoportja (például gyes, gyet, anyasági támogatás) összege az öregségi nyugdíjminimumhoz kötődik. Ennek 28 500 forintos mértéke hosszú évek óta (és 2015-ben is) változatlan.

   És végül említsük meg a közfoglalkoztatásban 2015. január 1-jén alkalmazandó havi bérminimumot [170/2011. (VIII.24.) kormányrendelet], melynek összege 79 155, illetve munkavezető esetében 87 090 forint.
 
Forrás: adozona.hu