Papíron nőtt a foglalkoztatás

A közfoglalkoztatottak adatai nélkül gyenge a foglalkoztatás növekedési dinamikája

A foglalkoztatottak száma 4 millió 142 ezer fő volt a múlt év negyedik negyedévében, a 15-74 éves foglalkoztatottaké pedig 172 ezerrel nőtt az egy évvel korábbival összevetve - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnap közzétett adataiból. A munkanélküliek száma emellett 80 ezerrel 319 ezerre csökkent tavaly ebben az időszakban, az előző év azonos időszakához képest, a munkanélküliségi ráta is 2,0 százalékponttal 7,1 százalékra mérséklődött – olvasható a Népszavában.

  Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető elemzője szerint a közfoglalkoztatottak adatai nélkül gyenge a foglalkoztatás növekedési dinamikája, ennél erőteljesebb ütemre lenne szükség ahhoz, hogy ténylegesen javuljon a munkaerő-piaci helyzet. Az elemző szerint a tavaly decemberben valószínűleg bővülhetett közfoglalkoztatottak száma, ennek szerepe lehetett abban, hogy havi összehasonlításban ismét csökkent a munkanélküliségi ráta. Hasonlóképpen vélekedett
 
   Balatoni András, az ING vezető elemzője is, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy az elsődleges munkaerőpiacon megtorpant a foglalkoztatás bővülése. A szakember a következő hónapokban sem vár érdemi javulást. Az elemző ugyanakkor hangsúlyozta azt is, hogy közfoglalkoztatottak számának tervezett bővítése a gazdaság jelenlegi helyzetében nem feltétlenül indokolt. A Nemzetgazdaság Minisztérium (NGM) az adatokra reagálva viszont azt hangsúlyozta, hogy folytatódnak a kedvező munkaerő-piaci trendek Magyarországon, tartósan 4 millió felett van a foglalkoztatottak száma, ebben egyre meghatározóbb szerepe jut a versenyszféra bővülésének. A foglalkoztatottak számának növekedésében nagy szerepe van a munkát terhelő adók csökkentésének, a munkahelyvédelmi akciótervnek, a kormány célzott foglalkoztatási programjainak, illetve a 2013-ban bekövetkezett növekedési fordulatnak - áll a minisztérium közleményében.
 
   Katona Tamás egyetemi tanár ezzel szemben nem osztotta a szaktárca derűlátását. Arra hívta fel a figyelmet,hogy a KSH statisztikákban 200 ezernél több közmunkás, és legalább 100 ezer olyan külföldön dolgozó magyar állampolgár is található, azok akik még egy évnél rövidebb ideig dolgoztak más országokban.
 
   A közgazdászprofesszor a Népszavának elmondta, a közmunkával az az igazi nagy baj, hogy többnyire látszatmunkát végeztetnek az emberekkel, és ez a foglalkoztatási forma nem vezet vissza a tényleges munkaerőpiacra. Használható tudást adó átképzésre és szükség esetén szociális munkás segítségére lenne szükség, hiszen a munkanélküliek majdnem másfél keres munkát, miközben csak 3 hónapig kap segélyt. A passzív munkanélküliek, vagyis akik már nem is keresnek munkát, és kiestek mindenféle szociális ellátásból, szintén legalább 100 ezerrel növelik a valós munkanélküliek számát - tette hozzá Katona Tamás.

Forrás: Népszava