Szakszervezetek.hu

DOSZ: emelni kell a doktori ösztöndíjakat

A Doktoranduszok Országos Szövetségének (DOSZ) új elnöke szerint bizonyos feltételek mellett támogatható a doktori ösztöndíjas képzés időszakának emelése. Erről Keresztes Gábor beszélt az MTI-nek adott interjúban, amelyben arra is kitért: szociális célkitűzéseik közül a legfontosabb a doktori ösztöndíjak mértékének emelése.

    Az év elején hivatalba lépett elnök tájékoztatása szerint a felsőoktatási államtitkársággal folyamatosan egyeztetnek a hazai doktoranduszok helyzetéről, érdekeiről. Az elmúlt év végén két javaslatcsomagot is benyújtottak, amelyek közül több témafelvetést a „Fokozatváltás a felsőoktatásban” című stratégiaanyagban is viszontláthattak. Szociális célkitűzéseik közül a legfontosabbak a doktori ösztöndíjak mértékének emelése és a PhD vagy DLA hallgatói időszak beszámítása a nyugdíjjogosultság megállapítása során.

    Közölte: Palkovics László felsőoktatási államtitkár tájékoztatása szerint mindkét kérdésben tárcaközi egyeztetések zajlanak. Reményeik szerint ezek eredményét a doktoranduszok hamarosan személyesen is megtapasztalhatják.

    Hozzátette: több fórumon is komolyan felmerült, a doktorképzés ösztöndíjas időszakát háromról négy évre kellene emelni, mivel a gyakorlat azt mutatja, hogy a jelenlegi képzési időszak alatt nagyon kevesen tudnak fokozatot szerezni. Ezt a koncepciót a DOSZ bizonyos feltételek mellett támogatni tudja. Jelezték, hogy a képzés reformját akkor tudják elfogadni, ha a fokozatszerzés jelenlegi rendszere is változik - mutatott rá Keresztes Gábor.

    Jelezte: a DOSZ kiemelt célja a hazai doktorképzés minőségének emelése, egy egységes doktorképzési minőségbiztosítási rendszer bevezetése. Ennek megvalósítása érdekében szervezetük egyeztetést kezdett az Országos Doktori Tanáccsal és további felsőoktatási szervezetekkel. A hazai doktorképzés nem csupán az egyetemek számára nyújt oktatói utánpótlást, hanem jelentős potenciált jelent a hazai kutatási, fejlesztési, innovációs ágazatokban. Jelentősége azonban az ország határán is messze túlmutat, hiszen tudománydiplomáciai szempontból is kiemelkedő szerepe lehet a fiatal kutatóknak. A hazai PhD-képzés végső soron tehát egyfajta országmárka is, amelynek fejlesztésében jelentős potenciált látunk - fogalmazott.

    Az elnök szerint a DOSZ egy nagyon jól működő struktúrával vághat neki az idei évnek, működése kiegyensúlyozott, szerteágazó gazdálkodását stabilitás jellemzi.

    A szervezet, amely mintegy nyolcezer doktoranduszt képvisel, továbbra is aktívan részt vesz a felsőoktatási reform döntés előkészítő folyamataiban, erősíteni kívánja az intézményi tagönkormányzatok működését és fejleszti az utóbbi években létrejött tudományos osztályainak tevékenységét. Idén kiemelten fontos a szervezet számára a társadalmi, kormányzati és vállalati szektor felé történő nyitás, valamint a nemzetközi szervezetekben történő újrapozícionálás. A DOSZ a hazai és határon túli doktoranduszok számára szeretné a kutatási, mobilitási és szolgáltatási lehetőségeket kitárni - jelezte.

    Keresztes Gábor az első félév legfontosabb rendezvényeként a Tavaszi Szél Konferenciát említette, amely ismereteik szerint Kelet-Közép-Európa legnagyobb, több szakterületet érintő doktorandusz eseménye. A rendezvényt idén Egerben, az Eszterházy Károly Főiskolán rendezik meg.

    A konferenciát követően az évet a hagyományos nyári táborral és a Mérföldkő találkozóval folytatják. Mindezzel párhuzamosan a tudományos osztályok is magasabb sebességfokozatra kapcsolnak: megkezdik „Kávéházi Tudós Estek” című rendezvénysorozatukat, amelynek estjein egy-egy tudományos osztály jeles képviselői mutatják be az általuk kutatott szakterület legújabb, legérdekesebb fejleményeit. Az estek mindenki számára ingyenesen látogathatók.