Szakszervezetek.hu

Vasárnapi boltzár: sokrétű hatás

Számos hatása van a vasárnapi zárva tartásnak: nem pusztán a vásárolni vágyó fogyasztókat érinti, de hat a munkapiacra, s még az ingatlanpiacra is. A Réti, Antall és Társai PwC Legal ügyvédi iroda sajtóbeszélgetésén a szakértők a jog oldaláról közelítették meg a sokakat érintő változást a munkajog.hu oldalán olvasható cikkben.

  Hatályos a  kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvény, amint azt már maguk a fogyasztók is megtapasztalhatták.
 
  Illetve tapasztalhatják maguk a dolgozók is, amennyiben olyan üzletben dolgoznak, amely a törvény hatálya alá esik. Nekik április elsejétől dupla vasárnapi pótlék jár egy utolsó pillanatban benyújtott és elfogadott javaslat szerint, míg mondjuk egy világörökségi területen működő – s ezért nem a törvény hatálya alá tartozó – kollégájának viszont továbbra is csak a jelenlegi, 50 százalékos pótlék jár.
 
  Dr. Szűcs László, a Réti, Antall és Társai PwC Legal szakértő ügyvédje egy kérdésre elmondta: ez a jogszabálymódosítás véleménye szerint nem támadható meg sikerrel az Alkotmánybíróság előtt diszkriminációra való hivatkozással. Az nem diszkrimináció, hogy egy adott pótlék a dolgozók egy objektíven meghatározott csoportjának jár csak, a vasárnapi pótlék jelenleg sem jár minden vasárnap dolgozónak.
 
  A dupla vasárnapi pótlék, illetve a hosszabb nyitva tartás következtében növekvő délutáni műszakpótlékos munkaórák száma várhatóan nem ellensúlyozza majd a kieső vasárnapi pótlékot, a bérszínvonal csökken majd – vélte az ügyvéd.
 
   Dr. Illés István, a Réti, Antall és Társai PwC Legal szakértő ügyvédje a vasárnapi zárva tartás kapcsán ingatlanjogi kérdésekre  hívta föl a figyelmet. A nyitvatartási szabályok változása ugyanis a szerződéskötéskori állapothoz képest kedvezőtlenebb helyzetbe hozhatja a bérlőt az árbevétel csökkenésén keresztül. Ilyenkor a bérbevevő a bérleti díj leszállítását kérheti, s ha a felek nem tudnak megegyezni, bíróságtól is lehet kérni a szerződés módosítását. Kivételt képez, ha a tulajdonos olyan önkormányzat, amely rendeletben szabályozza a bérleti díjat. Ilyen esetben ugyanis a díjat jogszabály határozza meg. Ha az önkormányzat a díjat nem rendeletben rögzíti, akkor ilyenkor is lehetséges bírósághoz fordulni – magyarázta az ügyvéd.
 
  Az új Ptk. a 2014. március 15-ét követően kötött szerződések esetében - de a korábbi bírói gyakorlattal egyezően - azt is megköveteli, hogy a körülményváltozás a szerződéskötéskor ne legyen előrelátható, ne a bérlő idézze elő, és ne tartozzon a bérlő rendes üzleti kockázata körébe. Emellett az is feltétel, hogy lényeges érdeksérelem történjék.
 
   Az a bírói mérlegelés körébe tartozik majd, hogy a rendes üzleti kockázat körébe tartozik a nyitva tartás hatósági változtatása, illetve, hogy lényeges változás  történt-e a bérlőre nézve – mondta az ügyvéd. Dr. Szűcs László arra figyelmeztetett: perbeli bizonyítást csak tényekre lehet alapítani, megtörtént dolgokra. Így azonnal pereket indítani nem érdemes a bérbevevőknek, látni kell egy hosszabb időszakot ahhoz, hogy az árbevételcsökkenést be lehessen mutatni a bíróságon.
 
  Dr. Firniksz Judit ügyvéd szerint nem tisztázott még, hogy a nem üzletben folytatott kiskereskedelmi tevékenységekre - így az e-kereskedelemre, csomagküldő kereskedelemre, üzleten kívüli kereskedelemre - milyen elvárások vonatkoznak. Például nem lehet értelmezni a webshopnál – mint egy kérdésre elmondta – a 200 négyzetméter alatti alapterülethez kapcsolódó kedvezményt. Lehetetlen megmondani, mennyi egy webshopnak az alapterülete, boltot fizikai értelemben nem is kötelesek a webshopok fenntartani – mondta.

Forrás: munkajog.hu