Szakszervezetek.hu

Tapasztalatok a munkáltatói lakáscélú támogatásokról

Bármilyen kétség, értelmezési kérdés felmerül a munkáltatói lakáscélú támogatással kapcsolatosan, érdemes azt még a támogatás folyósítása előtt tisztázni, mivel komoly szankciókat rendel a törvény arra az esetre, ha utólag derül ki, hogy a munkavállaló mégsem volt jogosult az adómentes támogatásra – olvasható a blog.rsmdtm.hu-n.

   Lassan egy éve lesz, hogy hatályba lépett az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás folyósításának szabályairól szóló NGM rendelet. Úgy gondoltam, hogy ennek apropóján, illetve azért is, mert ez a támogatási forma folyamatos és egyre növekvő népszerűségnek örvend, érdemes kicsit áttekinteni az eddigi alkalmazás során szerzett tapasztalatokat.
 
   Az összefoglaló másik apropóját az adja, hogy március 31-én, vagyis ma, lejár a 2014-es évben lakásvásárláshoz kapott munkáltatói támogatások felhasználására nyitva álló határidő, illetve már csak két hetük van a munkavállalóknak arra, hogy a munkáltató felé leadják az adómentesség megállapításához szükséges igazolásokat, ha ezt eddig még nem tették meg.
 
   Alapvető tapasztalatként rögzíthető, hogy bár első ránézésre a szabályozási környezet egyértelműnek, akár még egyszerűnek is tűnhet, mégis, amikor a támogatás bevezetésre kerül egy-egy munkáltatónál, különösen pedig amikor azt kell megítélni, hogy egy munkavállaló jogosult-e a támogatást adómentesen igénybe venni, még mindig sok gyakorlati kérdés és bizonytalanság merül fel. Ez annak ellenére így van, hogy a jogalkotó több, a gyakorlati alkalmazást és eligazodást segítő értelmezést kiadott már a témában.
 
   A gyakorlati alkalmazás bizonytalanságait azonban nem minden esetben sikerült eloszlatni. Ennek oka többek között, hogy jelenleg a Nemzetgazdasági Minisztérium részéről tapasztalható egy meglehetősen megengedő hozzáállás a témában, de egyáltalán nem lehetünk biztosak abban, hogy pár év múlva, amikor az adóhatóság ellenőrzi a támogatásokat, ők is ugyanilyen megengedő szemlélettel fognak a témához hozzáállni. Márpedig teljes biztonsággal lehet számítani arra, hogy az adóhatóság a jövőben részleteiben is vizsgálni fogja a kérdéskört, hiszen lakáscélú támogatás címén nagy összegeket teljesen adómentesen juttathat a munkáltató, ami nyilvánvalóan maga után fogja vonni az adóhatóság fokozott érdeklődését. Érdemes ezért a felmerülő bizonytalan kérdéseket előre tisztázni.
 
   A jogalkotó és a jogalkalmazó szemlélete közötti eltérés egyébként már most is tapasztalható. Álljon itt ennek alátámasztására egy szemléletes példa: Egyértelmű, hogy a munkáltatói lakáscélú támogatás kérdéskör kiindulópontja a méltányolható lakásigény vizsgálata. A méltányolható lakásigény kritériumai ennek megfelelően egyértelműek is. Kérdés azonban, hogy mikori időpontra vagy időszakra vonatkoztatva kell vizsgálni a feltételeknek való megfelelést. Az NGM rendelet ezzel kapcsolatban annyit mond, hogy a méltányolható lakásigény feltételének való megfelelés 2014. április 4-től (az NGM rendelet hatálybalépésének napjától) a munkavállaló által a munkaadó részére átadandó igazolások leadási határidejének végéig tartó ún. „figyelési időszak” bármely napjára vonatkozóan vizsgálható.
 
  Adódik a kérdés, hogy mit kell az „időszak bármely napjára vonatkozóan” fordulat alatt érteni. Azaz elegendő-e, ha a lakás a figyelési időszak egyetlen napján megfelel a méltányolhatósági kritériumoknak (megengedő értelmezés) vagy szükséges, hogy a méltányolhatóság feltételei a kérdéses időszak minden egyes napján, folyamatosan fennálljanak (szigorú értelmezés). Amikor először szembesültem ezzel a kérdéssel a gyakorlatban és az adóhatósághoz fordultam szóbeli tájékoztatásért, az adóhatóság azonnal és egyértelműen a szigorú értelmezés mellett tette le az álláspontját, azaz azt a véleményt képviselte, hogy a lakásnak a vizsgált időszak minden egyes napján meg kell felelnie a méltányolhatósági feltételeknek. Ekkor, mivel azon a véleményen voltam, hogy a nyelvtani értelmezés szabályai szerint akár ettől eltérő következtetésre is lehet jutni a jogszabály szövege alapján, a jogalkotóhoz fordultam értelmezési kérdésemmel. Ahogy erre számítottam is, a jogalkotó ebben a kérdésben is a megengedő értelmezés mellett tette le a voksát és azóta már írásban is megerősítette azon álláspontját, amely szerint elegendő, ha a lakás a vizsgált időszak egyetlen napján megfelel a feltételeknek.
 
   És a sor még további kérdésekkel folytatható lenne, de a lényeget, azt gondolom, a fentiek megfelelően szemléltetik. Azaz amennyiben bármilyen kétség, értelmezési kérdés felmerül, érdemes azt még a támogatás folyósítása előtt tisztázni, mivel egyrészt komoly szankciókat rendel a törvény arra az esetre, ha utólag derül ki, hogy a munkavállaló mégsem volt jogosult az adómentes támogatásra, másrészt pedig amikor már folyamatban van az adóhatósági ellenőrzés, ennek időkerete nem feltétlenül ad módot az elméleti kérdések tisztázására.
 
  A munkavállalói igazolások leadásának közelgő április 15-dikei határideje azért is jó apropó az adómentesség feltételeinek ellenőrzésére, mert ha valami még hiányozna, akkor a munkáltató döntése szerint a munkavállaló május 31-dikéig még ráér a szükséges igazolásokat beszerezni és a munkáltató részére leadni. Azok a munkavállalók és munkáltatók, akik hosszú távon szeretnék és tudják kihasználni az adómentességből fakadó adózási előnyöket, ráadásul most két legyet üthetnek egy csapásra. Változatlan szabályozás esetén majd a későbbiekben már nem kell vizsgálni a méltányolható lakásigény fennállását, annak tényét ugyanis a mostani vizsgálat fogja igazolni, így a jövőben csak az éves juttatások igazolását kell elvégezni.

Forrás: blog.rsmdtm.hu