Életszínvonal: Mexikó és Magyarország a két sereghajtó
OECD országok
Részletek
Megjelent: 2015. április 15. szerda, 09:37
Írta: Szakszervezetek.hu
Az OECD országok között továbbra is Magyarországon a második legalacsonyabb a vásárlóerő-paritáson számolt átlagjövedelem. A gyerekes családok viszont némiképp jobb helyzetben vannak – írja az mfor.hu.
Magyarországon a vásárlóerő-paritáson mért átlagjövedelem tavaly 15 152 dollárt tett ki egy gyermektelen dolgozó esetében (ennek az összegnek nem az értéke a fontos, hanem így lehet összevetni az életszínvonalat más országokéval), amellyel a második helyet tudtuk hátulról megszerezni. A sereghajtó Mexikó – derül ki az OECD adataiból. A eredmény egyébként nem meglepő, Magyarország régóta ezt a pozíciót foglalja el a rangsorban, sőt - az OECD statisztikájában elérhető legkorábbi adat szerint - 2000-2002-ig abszolút sereghajtók voltunk, majd az életszínvonal 2003-ban kezdett el emelkedni, amikor még Szlovákiát is megelőztük. 2005 óta azonban stabilan tartjuk a második helyet hátulról.
Pedig a vásárlóerő-paritáson számolt jövedelem 2010-ig az OECD átlagához mérten is emelkedett, azóta viszont 50 százalék körül áll.
Az életszínvonal emelkedésének ütemét jól ábrázolja a lenti grafikon, amely a vásárlóerő-paritáson számolt jövedelem változását mutatja az egy évvel korábbihoz képest, szintén az átlagbérből élők esetében.
2 gyereket nevelő, az átlagbér 2/3-át kereső egyedülálló szülő
Magyarország a 7. legrosszabb helyen szerepel, ha egy szegény, 2 gyerekét egyedül nevelő szülőt nézünk. Egyébként a hazai adózási szabályoknak köszönhetően egy ilyen családfenntartó nem keres lényegesen kevesebbet, mint az első példában szereplő átlagos jövedelmű, de gyerektelen ember, azonban a pénz értelemszerűen több részre oszlik.
A példában szereplő családmodell helyzete a családi adókedvezmény bevezetését követően javult a legnagyobb mértékben 2011-ben, azóta viszont nem látni érdemi változást.
A családok helyzetének 2011-es könnyítése azonban egészen más színben tűnik fel, ha megnézzük, hogy a példánkban szereplő családmodell esetében milyen adóékkel számolunk Magyarországon és milyennel az OECD országaiban. Az adóék azt mutatja meg, hogy a teljes bérköltség, amelyben a munkáltatók terhei is benne foglaltatnak miként aránylik a nettó keresethez, amelyben egyébként a - az OECD statisztikája alapján – a családi pótlék is benne van.
Magyarország 26 százalékkal a középmezőny tetején foglal helyet, az OECD 18 százalékos átlagánál 8 százalékponttal magasabb nálunk az adóék. Ez az életszínvonal ismeretében már nem tűnik olyan nagyvonalúnak.
Forrás: mfor.hu