Szakszervezetek.hu

Mégsem legalizálják a hálapénzt Magyarországon

Meggondolta magát az Igazságügyi Minisztérium, mégsem legalizálnák a hálapénzt Magyarországon. A Btk. legfrissebb módosítójában már nem szerepel a vonatkozó passzus - értesült a Pénzcentrum.

  Hiába egyértelműsítette volna jogszabály-módosítással a hálapénz elfogadásának törvényi hátterét az Igazságügyi Minisztérium, végül mégis meggondolták magukat. Az egyes büntetőjogi törvények módosításáról szóló tervezet legfrissebb változata ugyanis már nem tartalmazza ezt a passzust. Az eredeti elképzelés szerint:
 
  Nem minősült volna bűncselekménynek, ha egy egészségügyi dolgozó utólag fogad el valamilyen juttatást egy pácienstől, aki ezzel elégedettségét kívánja kifejezni.
 
  Az Igazságügy Minisztérium a Pénzcentrum megkeresésére elmondta: A kormány által elfogadott és az Országgyűlés elé került tervezet - a lefolytatott társadalmi és szakmai vitát követően - a nevezett módosítást nem tartalmazza.
 
  Társadalmi vitáról ugyan nincs tudomásunk, szakmai oldalról viszont a Magyar Rezidensszövetség már többször kikelt a hálapénz legalizálása ellen. Dénes Tamás, a szövetség elnöke szerint a hálapénzrendszer elűzi az orvosokat Magyarországról, ezért ennek a „szoftkorrupt” rendszernek a konzerválása súlyos hiba lenne a jogalkotótól.

  Dénes Tamás véleménye szerint az államnak kell garantálnia az egészségügyben dolgozók - akár lépcsőzetes - bérrendezését, amely után a hálapénz minden formáját és a „rendszer” minden résztvevőjét büntetni kell. Mint korábban elmondta,
a bérrendezésnek épp a hálapénz miatt nincs meg sem a politikában, sem a társadalomban a támogatottsága.
 
Magyarország: a hálapénz országa
 
  A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss kutatása szerint tavaly 8,3 milliárd forintot költöttek paraszolvenciára az emberek, 1998-ban ugyanez az összeg 3 milliárd forint volt, ami reálértéken 18 százalékos növekedést jelent. Némileg árnyalja képet, hogy bár a hálapénz átlagos forintértéke évről évre nő, aránya azonban az egészségügyi kiadásokból csökken (2010-ben 5,1% volt, 2013-ban 4,6%).

  A felmérés szerint a házi- és szakorvosok egy-egy alkalommal 3000 forintot kapnak átlagosan, míg a kórházban dolgozó orvosok 10 000 forint feletti összeget. A legkisebb összeg az ápolóknak, orvosi asszisztenseknek, műtősöknek jut; ők alkalmanként átlagosan 2000 forintot tehetnek zsebre.
 
  Ha az orvosok közötti hálapénz megoszlását nézzük, akkor az látható, hogy a kórházi orvosoknak juttatott összeg az összes hálapénzből mindig is a legnagyobb részt tette ki, és ez a részarány folyamatosan nő: míg 2010-ben az összes hálapénzből 46 százalék volt a kórházi orvosok részesedése, addig napjainkra 50 százalékra emelkedett. Ezzel szemben a háziorvosoknak juttatott összeg csökkent: a 2010-es 42 százalékról 30 százalékra. Az ápolóknak adott összegek aránya a 2010. évi 5,8 százalékról 6,1 százalékra nőtt.

   Az összes háztartás közül hálapénzre legtöbbet a csak idősekből álló háztartások és a fiatalokból, középkorúakból álló háztartások (35%) költöttek. Az ezen belüli megoszlás már jelentősen eltér egymástól. A csak idősekből álló háztartások egészségügyi állapotukból kifolyólag a legtöbb hálapénzt a kórházban (52%) és a házi- és szakorvosoknak (37%) adták. A fiatalok és középkorúak szintén a kórházi orvosoknak adták a legtöbbet, de ők az a korosztály, akiknél a gyermekvállalás miatt fordulhat elő többször a kórházi ellátás. Náluk a másik legnagyobb hálapénzkiadás a fogorvosnál fordult elő (32%). Mindkét csoportnál szinte azonos arányban adtak hálapénzt az ápolóknak, asszisztenseknek (5-6% között).

Forrás: Pénzcentrum