Szakszervezetek.hu

Bűncselekménnyé nyilvánítja a brit kormány a bevándorlók illegális munkavállalását

Bűncselekménnyé nyilvánítja a brit kormány az olyan bevándorlók munkavállalását és foglalkoztatását, akiknek nincs tartózkodási jogcímük Nagy-Britanniában.

    A tervezetet csütörtökön ismertette először Theresa May brit belügyminiszter a BBC-nek nyilatkozva, majd részleteiben David Cameron brit miniszterelnök is.

    Cameron a brit belügyminisztériumban tartott beszédében kijelentette: az új jogszabály betartatására külön munkacsoport jön létre, amelyet személyesen ő vezet majd.

    A fő célkitűzés az, hogy Nagy-Britannia a jelenleginél kevésbé vonzó célországa legyen az illegális bevándorlóknak. Ennek első lépéseként a brit kormány bűncselekménnyé akarja nyilvánítani a jogcím nélküli bevándorlók illegális nagy-britanniai munkavégzését. A nekik folyósított bér így bűncselekményből származó jövedelemnek minősül majd, és a brit hatóságok ennek alapján lefoglalhatják e jövedelmeket - mondta a brit miniszterelnök.

    A tervezet szerepelni fog a május 7-ei parlamenti választás után alakult új konzervatív kormány első évének törvényalkotási programjában, amelyet a jövő héten ismertet a parlamenti évad hivatalos megnyitóján II. Erzsébet királynő.

    A brit kormány emellett bűncselekménnyé akarja nyilvánítani azt is, ha a brit munkaközvetítő ügynökségek csak külföldön toboroznak munkaerőt nagy-britanniai állásokra, anélkül, hogy ezeket a munkahelyeket Nagy-Britanniában, angol nyelven is meghirdetnék.

    A kormányzó brit Konzervatív Párt már évekkel ezelőtt meghirdetett célja a nettó bevándorlás leszorítása évi több százezerről néhány tízezerre, a folyamat azonban ezzel ellentétes irányban halad.

    A brit statisztikai hivatal (ONS) éppen csütörtökön tette közzé legújabb éves összeállítását a migrációról, s az adatok szerint a tavalyi naptári évben nettó 318 ezer volt a Nagy-Britanniában tartósan letelepülő új bevándorlók száma az egy évvel korábbi 209 ezer után.

    Az ONS „statisztikailag szignifikánsnak” nevezte a nettó bevándorlás egy év alatt mért növekményét.

    A statisztikai hivatal kimutatása szerint meredeken növekszik az EU-társállamokból érkezők száma is: az idei első negyedévben 283 ezerrel több külföldi EU-állampolgár élt Nagy-Britanniában, mint a tavalyi azonos időszakban.

    Csütörtöki beszédében - a statisztikai hivatal új adatsorára hivatkozva - Cameron kitért az Európai Unión belüli munkaerőmozgása is. Kijelentette: támogatja a mozgásszabadság elvét, amelynek alapján jelenleg 1,3 millió brit állampolgár él és dolgozik más EU-tagországokban. Hozzátette ugyanakkor: a tagállamok jóléti intézményrendszerei önmagukban is nagyarányú migrációt ösztönöznek, és ezért csökkenteni kell ezt az ösztönző szerepet.

    A brit kormányfő kijelentette: az Európai Unió és London viszonyának átalakításáról Brüsszellel tervezett tárgyalásai során „abszolút követelményként” terjeszti majd elő a külföldi EU-munkavállalóknak járó szociális ellátások szabályainak módosítását a migráció csökkentése végett.

    David Cameron tervei szerint Nagy-Britanniában legkésőbb 2017 végéig népszavazást tartanak a brit EU-tagság jövőjéről, de addig a kormány újra akarja tárgyalni az EU-hoz fűződő viszonyrendszerét. A tárgyalások középpontjában London szándékai szerint az EU-társállamokból érkező munkavállalók bevándorlási szabályainak radikális szigorítása állna.

    A brit kormány ragaszkodni akar ahhoz is, hogy az EU-n belüli szabad munkaerőmozgás alapelve mindaddig ne vonatkozzék az újonnan felvett tagországokra, amíg a gazdaságaik nem zárkóznak fel a jelenlegi EU-tagállamok fejlettségi szintjének közelébe.

    A brit választók e tárgyalások eredményei alapján dönthetnének arról, hogy az EU-n belül vagy kívül akarják-e tudni hazájukat.