Szakszervezetek.hu

Súlyos késedelemben a közfoglalkoztatotti képzések

Bár a téli közfoglalkoztatotti képzéseket március végéig le kellett volna zárni, a tanulók több mint 15 százaléka csak májusban állhat a vizsgabizottság elé, további 6 százalékuk pedig lemorzsolódott. A Belügyminisztérium „a szabadságok kiadásával és a vizsgaidőpontok elhúzódásával” indokolta a csúszást. Kiderült, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében huszonháromszor annyian élnek közmunkából, mint a nyugati határszélen, nyáron pedig a közfoglalkoztatottak is elmehetnek szabadságra – írja a Magyar Nemzet.

 Huszonnyolcezer ember ült iskolapadba az idei téli közfoglalkoztatás keretében. A képzések március 31-ig tartottak volna, hogy az emberek a tavasszal beinduló, nagy, földműveléssel, kertészettel, betakarítással kapcsolatos közfoglalkoztatási programokba is be tudjanak kapcsolódni. Bár az idén a tavalyi százezer helyett csupán harmincezer embert iskoláztak be, a jóval kisebb létszám ellenére is súlyos késedelembe esett a program.
 
 A Belügyminisztérium megkeresésünkre küldött adatai szerint a téli képzések után, április 30-ig – vagyis egy hónappal az eredeti, március végi határidő utánig – csupán 21 938-an tettek sikeres vizsgát, illetve szereztek bizonyítványt, ez az összes beiskolázott közmunkás 78 százaléka. További 4667 ember képzése csak májusban fejeződik be, amit a belügyi tárca „a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó szabadságok kiadásával és a vizsgaidőpontok elhúzódásával” indokolt. A beiskolázottak további hat százaléka – mintegy 1400 ember – pedig el sem jutott a bizonyítvány megszerzéséig.
 
  Az eddig végzettek közül a legtöbben – több mint 3100-an – mezőgazdasági munkás végzettséget szereztek. Parkgondozói képesítést 2600, motorfűrész-kezelői papírt pedig több mint 1800 ember szerzett. Csaknem hatszázan jutottak például családellátó, és több mint 500-an gyermek- és ifjúsági felügyelői képesítéshez. Még be sem fejeződött a téli program, máris újabb ezrek ülnek iskolapadba. Az Újra tanulok! címet viselő, európai uniós támogatású projekt maradványából több mint hétezer embert iskoláznak be a napokban.

Borsod a listavezető

 Kiderült az is, hogy a döntéshozók nem egyenlő mértékben osztják el a megyék között a közfoglalkoztatásra szánt forrásokat, a pénzt oda koncentrálják, ahol arra a legnagyobb szükség van. A közfoglalkoztatásban részt vevők havi átlagos létszáma a BM szerint a nagyobb munkanélküliséggel sújtott Borsod-Abaúj-Zemplén megyében huszonháromszor, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében pedig csaknem hússzor akkora, mint a legkedvezőbb foglalkoztatási mutatójú nyugati határszélen. Borsodban átlagosan 26,4 ezer, Szabolcsban 21 ezer ember dolgozik közfoglalkoztatottként. További két olyan megye van (Hajdú-Bihar és Békés), ahol a közfoglalkoztatottak száma meghaladja a tízezret. Ezzel szemben a közmunkások havi átlagos létszáma Győr-Moson-Sopron megyében volt a legalacsonyabb: 1135.

Újabb programok indulnak

  Idén áprilisban majdnem 194 ezer ember dolgozott közfoglalkoztatottként, a létszám májusban is közel azonos mértékű lesz. Május végéig újabb programok indulnak el, így például a szociális földprogram, amelynek keretében további egy évig művelhetik az államtól ingyenes használatra kapott földeket a hátrányos helyzetű települések. Tavaly 39 település kapott támogatást, idén azonban már csak 31, a többieknek vélhetően önerőből kell előteremteniük a forrást a földek megművelésére. A kiosztott mintegy 60 millió forint 509 ember közfoglalkoztatására elegendő. A közmunkások a zöldséget, gyümölcsöt a település közkonyhájának termelik, a többletmennyiséget szét kell osztani a helyben élő rászorulók között.
 
  Idén a legtöbb nyertes település (kilenc) Borsod-Abaúj-Zemplén megyében van, de Tolna és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is az átlagnál magasabb a földprogramban részt vevő települések száma. A Földművelésügyi Minisztérium eközben parlagfű-mentesítéssel kapcsolatos eszközbeszerzésre írt ki pályázatot, amelyhez a belügyi tárca plusztámogatást ajánlott fel azoknak a szervezeteknek, amelyek a parlagfűirtást közfoglalkoztatottak bevonásával végzik.

Évente húsz pihenőnap jár

  Annak is utánajártunk, mi helyzet a közfoglalkoztatottak szabadságolásával. A belügyi tárca közölte: a közfoglalkoztatottat megillető szabadság mértéke naptári évenként húsz munkanap. Ha a jogviszony év közben kezdődött vagy szűnt meg, a szabadság arányos része jár, pótszabadságot viszont nem kapnak a közmunkások.
 
  A közfoglalkoztatottat szabadsága idejére a közfoglalkoztatási bér, illetve a közfoglalkoztatási garantált bér átlaga illeti meg. Fizetés nélküli szabadságra a közfoglalkoztatottak is ugyanazon feltételek fennállása esetén jogosultak, mint a rendes munkavállalók: így gondozás céljából a gyermek hároméves koráig; hozzátartozó tartós ápolásakor az ápolás időtartamára, de maximum két évre; valamint az önkéntes tartalékos katonai szolgálat időtartamára. A közmunkásokra vonatkozik egy speciális rendelkezés is, amelynek célja, hogy az érintettek bekapcsolódhassanak az idénymunkákba az elsődleges munkaerőpiacon. E szerint a közfoglalkoztató köteles fizetés nélküli szabadságot engedélyezni a közfoglalkoztatottnak, ha az illető egy munkáltatónál legalább három-, legfeljebb kilencvennapos határozott idejű munkaviszonyt létesít. Az új szabályozás szerint ugyanakkor a képzés ideje alatt nem engedélyezhető a fizetés nélküli szabadság.
 
Forrás: Magyar Nemzet