A nyugdíjas emberek többségének részmunkaidőben kell dolgozniuk
Terjedőben a „fél-nyugdíj”
Részletek
Megjelent: 2015. június 08. hétfő, 15:07
Írta: Szakszervezetek.hu
A nyugdíjjogosultsági kor elérése után az emberek többségének részmunkaidőben kell dolgozniuk egy brit felmérés szerint, amit a Biztosítási Szemle idéz.
A Hargreaves Lansdown pénzügyi szolgáltató friss kutatása szerint a frissen nyugdíjba vonultak mintegy 35%-a továbbra is dolgozott, 20% teljes, 15% részmunkaidőben. A teljes munkaidőben dolgozók több mint egyharmada a nyugdíj előtt azt tervezte, hogy csak részmunkaidős lesz
A fokozatos átmenet, vagy fél-nyugdíjazás egyre népszerűbb a munkavállalók körében - jegyzi meg a Hargreaves Lansdown, amely szerint kérdés, hogy talál-e majd minden nyugdíjas munkát?
Magyarországon az előrejelzések szerint 2050-re 30 ezerrel több hetven éves ember él majd, mint harminc éves. Az EU 2012-ben kiadott előrejelzése szerint 2050-ben a magyar átlagpolgár keresete 65,5 százalékát kapja kézhez nyugdíjként. Az átlagbérnél egy ma nyugdíjba vonulónak még csak 17 százalékos bevételkieséssel kell számolnia, a prognózis ennek a duplájával számol.
A statisztikák szerint jelenleg egy magyar nyugdíjas még legalább 16 évig él, miután befejezi aktív éveit. Szintén riasztó, hogy az elmúlt tíz évben 30 százalékkal nőtt az egyszemélyes háztartások száma Magyarországon. Ha ez a tendencia folytatódik, 2050-re 3,7 millió embernek a nyugdíjas éveiről egyedül kell gondoskodnia. Ők nem számíthatnak környezetük segítségére, így az öngondoskodásnak esetükben nincs alternatívája.
Magyarországon ugyanakkor a munkavállalók harmada, az egyéni vállalkozók nagy része minimálbérre van bejelentve, így ennek mindenkori összege alapján fizeti a járulékait. Sokan még ma is azt gondolják, hogy elég lesz a nyugdíj előtti utolsó öt évben magasabb fizetést bejelenteni, úgyis csak ez számít a nyugdíj meghatározásakor. Ez azonban már régóta nem így van.
1988. január 1-jétől a nyugdíjba menetel napjáig bejelentett kereset az alap, amiből összetett számítással kalkulálják a nettó átlagkeresetet, amiből megállapítják a nyugdíjat a megszerzett szolgálati időtől függően. Annak, aki hosszabb időt töltött már el alacsony bejelentett fizetéssel, vagy akár esélye sincs arra, hogy a közeljövőben olyan bejelentett havi jövedelme legyen, amely érdemi nyugdíjra jogosítja, különösen fontos az öngondoskodás.
A problémát éppen azok érzik majd saját bőrükön, akik ma még nagyon távolinak érzik maguktól az időskort, azt, hogy már most elkezdjenek befektetni a jövőjükbe. Az egyik jó lehetőség erre a nyugdíjbiztosítás, annál is inkább, hiszen január óta az állam is támogatja az ilyen célú megtakarításokat: a nyugdíjbiztosításra befizetett összeg 20 százaléka, de évente legfeljebb 130 ezer forint vehető igénybe adójóváírás formájában a törvényi feltételek szerint.
Forrás: Biztosítási Szemle