Szakszervezetek.hu

Nincs elég munkás a vidéki kertészetekben

 A közmunkaprogram miatt nem találnak elég munkaerőt a vidéken működő kertészetek, a legtöbb munkanélküli  ugyanis a nehéz fizikai munka helyett a könnyebb és kötetlenebb közfoglalkoztatást választja. Az agrárkamara szerint megfelelő munkaerő nélkül elképzelhetetlen az ágazat fejlődése, ezért a mezőgazdasági munka versenyképességének javítása érdekében több pontból álló javaslatcsomagot dolgozott ki a szervezet – írja a Napi Gazdaság.

  A megfelelő munkaerő hiánya gátolja a munkaigényes mezőgazdasági ágazatok, köztük is elsősorban a kertészetek fejlődését – hívta fel a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a figyelmet egy lapunk birtokába került dokumentumban. Az agrárkamara szerint bár a legtöbb munkaerőre az elmaradottabb térségekben lenne szükség, ahol a nyugati országrészben tapasztaltnál jóval nagyobb a munkanélküliség, a szociális ellátórendszer és a közmunka lehetősége azonban csökkenti az idénymunka iránti érdeklődést.
 
  A NAK szerint a közfoglalkoztatás torzított versenyhelyzetet teremt a piacon, a foglalkoztatott ugyanis napi négyezer forintért, azaz havi 80-88 ezer forintos fizetésért nem vállal keményebb fizikai munkát, hiszen a közmunkaprogramban jóval könnyebb, kötetlenebb munkával havi 60-70 ezer forintot megkeres. További problémát jelent, hogy a polgármesteri hivatalok is a minél rátermettebb munkaerőt részesítik előnyben. Az almaszedéshez például sokak szerint nem szükséges komolyabb szaktudás, a gondos munkavégzés azonban itt is elengedhetetlen, a nem megfelelően szüretelt gyümölcs ugyanis veszít minőségéből, ami a gazda bevételeit is csökkenti. Szintén rontja az idénymunka iránti érdeklődést, hogy rossz idő esetén a foglalkoztatott nem tudja elvégezni a munkát, így fizetést sem kap, szemben a közfoglalkoztatással, ahol akkor is megkapják a bért, ha az időjárás miatt nem tudtak dolgozni.
 
  Az agrárkamara ezért több ponton is módosítaná a közfoglalkoztatásra vonatkozó szabályokat. A javaslatcsomag első elemeként a közfoglalkoztatást egy hosszabb-rövidebb ideig tartó egyéb munkavégzéshez kötnék, amit például mezőgazdasági idénymunkával is teljesíthetnének a jelentkezők. Ha ez a kötelezettség elérné a közmunka idejének egyharmadát, akkor a NAK számításai szerint a programra költött összeg egyharmadát, vagyis mintegy 90 milliárd forintot takaríthatna meg az állam. Ezzel párhuzamosan a közmunka egy részét alkalmi munkával is kiválthatnák az érintettek. A gazdálkodók pedig cserébe alacsonyabb járulékok mellett foglalkoztatnák az idénymunkásokat. – A költségvetés azonban így sem esne el bevételtől, sőt, az eddigi tapasztalatok alapján több milliárd forinttal nőne az alkalmi munkások után befizetett összeg – emelte ki a kamara.
 
  A magánszféra és a közmunka közötti versenyhátrányt úgy csökkentené a kamara, hogy a szabadban végezhető munkák esetében a közfoglalkoztatottak is csak arra az időre kapnának bért, amikor az időjárás nem akadályozta a munkavégzést. Szintén az idénymunka népszerűségét növelné, ha a közmunkásszerződést az alkalmi munkával eltöltött idővel meg lehetne hosszabbítani. Bár a legutóbbi törvénymódosításnak köszönhetően a közmunkások 90 helyett 120 napnyi fizetetlen szabadságot kaphatnak, amit például alkalmi munkavállalásra használhatnak fel, a kamara szerint azonban a fizetetlen szabadság nem hat elég ösztönző erővel. Az agrárkamara szerint nemzetgazdasági szempontból sokkal hatékonyabb lenne, ha az állam helyett a kertészetek és más munkaerő-igényes ágazatok adnának munkát ezeknek az embereknek. – Abból a több mint 274 milliárd forintból, amit ebben az évben a közmunkaprogram finanszírozására fordít az állam, egy nagyon erőteljes kertészeti fejlesztési programot lehetne megvalósítani, ami sokkal több munkahelyet és megélhetést biztosítana a vidéki lakosságnak – hívta fel a figyelmet a NAK.
 
  Mindemellett az ellenőrzésekre is nagyobb hangsúlyt kellene helyezni, mivel nem ritka, hogy a közmunkára felvett emberek egy része a jelenléti ív aláírása után egyszerűen elhagyja a munkahelyet. Sőt, rosszabb esetben erre az időre akár egy kis feketemunkát is vállal – emelte ki a NAK.

Forrás: Napi Gazdaság