LMP: Friss foglalkoztatási adatok szerint nő az út szélén hagyottak száma

Látszólag javuló foglalkoztatottság, magas szinten stagnáló munkanélküliség – első látásra ez látszik a KSH legfrissebb adataiból. A részletekből azonban az is kiderül, hogy a javulás jelentős része a nettó negyvenhét ezer forintot kereső, immár százezernyi közmunkás számának növekedéséből származik, miközben a fiatalok munkanélkülisége huszonnyolc százalékra nőtt és egy átlagos munkanélküli tizenöt hónapig semmilyen jövedelemre nem számíthat.

    Az adatok a Fidesz-kormány társadalompolitikájának következményeit egyértelműen tükrözik: hiába növekedett papíron a foglalkoztatotti létszám a munkanélküliek száma érdemben nem csökkent. A látszólagos növekedés jelentős részben a közmunkások számának bővítéséből származik, akik elől gyakorlatilag elzárták a valódi munkaerőpiacra vezető utat. Emellett az öt főnél többet foglalkoztató vállalatoknál alkalmazott, tehát jellemzően rendezett, stabil körülmények között foglalkoztatott emberek száma közel harmincezer fővel csökkent tavaly nyár óta: vagyis a bővülés másik része a bizonytalan, kiszolgáltatott foglalkoztatás terjedéséből következik.

    A számok rámutatnak: Orbán Viktor iránymutatásának megfelelően a munkaerő-piacra visszaterelt csoportok a munkanélküliek táborát gyarapítják. A nyugdíjszerű ellátások helyett pedig az új Munka Törvénykönyvének hatályba lépésével marad a három hónapi álláskeresési járadék – miközben a munkanélküliség átlagos időtartama közel másfél év. Egy átlagos munkanélküli tehát tizenöt hónapon keresztül nem jut fizetéshez, se társadalmi juttatáshoz. Eközben ne feledkezzünk meg arról az egyre duzzadó tömegről, amely teljes reménytelenségében külföldön keres megélhetési lehetőséget. Becslések alapján mintegy három-négyezer olyan honfitársunk van, aki gazdasági menekültként csak azért nem növeli nagy valószínűséggel a hazai munkanélküliek számát, mert külföldön talált magának megélhetést.

    Mindebből nyilvánvaló, hogy gyökeres gazdasági- és társadalompolitikai fordulatra van szükség. A kormánynak végre szakítania kell a pazarlással, a korrupcióval és a gazdagok erőn felüli támogatásával, mert erre a társadalom megy rá. Vissza kell szerezni a gazdasági szereplők bizalmát, beindítani a hitelezést, és csökkenteni a kkv-szektor adminisztrációs terheit. Zöld beruházásokra van szükség, amelyek segítik és fenntarthatóvá teszik a gazdaság fejlődését. Források elvonása helyett fejleszteni kell az oktatást, az egészségügyet és a közösségi infrastruktúrákat.

    Ezeket a javaslatokat részletesen a „Magyarország talpra áll" című alternatív költségvetési javaslatában mutatja be szeptemberben az LMP.
 
Szél Bernadett,
az Országgyűlés Foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának tagja

Heltai László,
LMP szóvivő