Hogyan kell a létminimumnál kevesebb pénzből megélni?

A minimálbér és a létminimum összege egyre távolabb kerül egymástól

 Hivatalosan megfogalmazva a létminimum érték az a minimális jövedelemszükséglet, amely mellett szerény körülmények között még biztosítani lehet a folyamatos életvitelt. Sokan élnek ennél kevesebből – írja a teol.hu.

   Márta és Lajos a megyeszékhelyen élnek, mindketten nyugdíjasok. Kettejük havi juttatása nagyjából 140 ezer forint, szűk 7 ezer forinttal több, mint a nekik kiszámított létminimum.
 
   – Annyi a nyugdíjunk, amennyiből nem lehet éhen halni, de arra már nem elég, hogy például az egészségi állapotunknak megfelelően táplálkozzunk. A férjem súlyos szívbeteg, sok gyümölcsöt-zöldséget kellene fogyasztania, de erre nem nagyon futja, főleg a minőségi, hazai árura nem. Amikor fiatalabbak voltunk, és bírta az egészségünk, mindent megtermeltünk: borsót, babot, uborkát, tököt, paradicsomot, paprikát, ami kellett. Voltak gyümölcsfáink is, így volt befőtt, lekvár. Még a temetőbe, köszöntőre szánt virágot is magam termesztettem. Most mindent a boltban kellene megvenni – mondja Márta.
 
   A bevételük felét elviszi a rezsi – télen még többet is –, meg kell venni a gyógyszereket, így bármilyen szerényen élnek is, nem tudnak félre tenni. Mint Márta mondja, minden nehézség ellenére igyekeznek összetartani a családot, ünnepekkor meghívják a gyerekeket, unokákat egy finom vacsorára, vagy ebédre, és a születésnapokra, ha más nem is, legalább egy szelet torta mindenkinek jut.
 
   Eszternek és Péternek egy gyermeke van, a hároméves Réka. Szerencsésnek tartják magukat, mert mindketten dolgoznak, a keresetük azonban nem több nettó 180 ezer forintnál, ami közel 30 ezer forinttal kevesebb, mint a két felnőttre és egy gyerekre kiszámított létminimum érték. Mint mondják, óvodás kislányuk sok ruhát kap rokonoktól és ismerősöktől, és a nagyszülők is sokat segítenek, rendszeresen „beszállnak” a cipővásárlásba, a játékok nagy részét is ők veszik. Ha pedig a hónap vége felé megszorulnak anyagilag, számíthatnak a szülők anyagi támogatására is, bár ezt minden erejükkel igyekeznek elkerülni.
– Réka már régóta „kampányol” egy kistestvérért. Mi is nagyon szeretnénk még legalább egy gyereket, de egyelőre nem merjük felvállalni. A mai világot, így a gyerekek igényeit nem lehet, és nem is szabad összehasonlítani az 50-60 évvel ezelőttivel. Így aztán, amíg nem lesz több a fizetésünk, nem vágunk bele – mondja Péter.
 
   A létminimum összege minden évben változik. Az ideit még nem számolták ki, az egy főre eső összeget nagyjából 93 ezer forintra prognosztizálják. Első hallásra az összeg nem tűnik túl nagynak, ám ha nem egyszemélyes háztartásról van szó, akkor az összeg ennek többszöröse. A számítás úgy történik, hogy egy háztartáson belül az első felnőtt szorzója 1-es, a többi felnőtté 0,75, a gyerekeké pedig koruktól és számuktól függően 0,64 és 0,4 között mozog. Ennek megfelelően egy klasszikus – két felnőttből és két 18 éven alul gyerekből álló – család havi létminimuma 250 ezer forint.
 
   A problémát az okozza, hogy a minimálbér és a létminimum összege egyre távolabb kerül egymástól. A minimálbér összege jelenleg nettó 66 ezer forint. Ha a fent említett családban mindkét szülő minimálbért keres, és így az adókedvezményt sem tudja igénybe venni, a család havi bevétele a családi pótlékkal együtt nagyjából 160 ezer forint, amely bizony jócskán lemarad a kiszámított létminimumtól. A szakértők szerint a megoldást az jelentené, ha az egy főre számított létminimum és a minimálbér nettó összege között nem lenne különbség.
 
Így számolják ki a létminimum értékét
 
   Létminimumérték számítása az élelmiszer-fogyasztás normatív értékéből kiindulva történik. Meghatározásához a háztartási költségvetési felvételben részt vevő azon háztartások fogyasztási adatait használják fel, amelyek élelmiszer-fogyasztásának értékösszege a normatívához – néhány további jellemző figyelembevételével – hasonló. E háztartások globális fogyasztásának átlagos adatai képezik a létminimumértéket. A KSH a létminimum értékét számszerűen úgy határozza meg, hogy az egyszerűen egy értékösszeg, mégpedig a normatívához hasonló forintértékben élelmiszereket fogyasztó háztartások összes személyes fogyasztási kiadásainak havi átlagos értéke.

Létminimum értékek Magyarországon

1 felnőtt: 85 960 forint/fő
1 felnőtt 2 gyermekkel: 61 605 forint/fő
2 aktív korú felnőtt: 75 215 forint/fő
2 felnőtt 2 gyermekkel: 62 321 forint/fő
2 felnőtt 3 gyermekkel: 56 734 forint/fő
3 aktív korú felnőtt: 71 633 forint/fő
3 felnőtt 2 gyermekkel: 62 751 forint/fő
3 felnőtt 3 gyermekkel: 58 023 forint/fő

Nyugdíjas korúak háztartásai
Egytagú: 77 364 forint/fő
Kéttagú: 66 619 forint/fő
(Forrás: KSH)
 
Forrás: teol.hu