Elemzők szerint a következő hónapokban nem várható látványos javulás a munkaerő-piacon

A közfoglalkoztatási programok továbbra is meghatározóak

Bár a nyári szezon még javíthat a munkaerő-piaci adatokon, de felfutás nem lesz annyira kiugró, mint a korábbi években - véli a Buda-Cash és a Raiffeisen elemzői. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kiemelte: a közfoglalkoztatás mellett a versenyszférában is egyre többen dolgoznak, ami a kormány sikeres foglalkoztatási programjainak bizonyítéka, és  az adatok a konvergenciaprogram alapjául szolgáló makropálya prognózishoz képest magasabb foglalkoztatás-bővülést mutatnak.

    A KSH adatai szerint idén március-májusban 4 millió 105 ezer volt a foglalkoztatottak létszáma, 195 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 61,4 százalékra emelkedett.

    A munkanélküliek száma idén tavasszal 104 ezerrel csökkent 2013 azonos időszakéhoz képest, és ezzel 2,5 százalékponttal, 8,0 százalékosra csökkent a munkanélküliségi ráta. A 15-74 éves korosztályban 357 ezren voltak a munkanélküliek.

    Az NGM MTI-hez eljutatott közleményében kifejti: a foglalkoztatottak számának nemek szerinti alakulását tekintve az látható, hogy ismét mindkét nemnél javultak a mutatók. A 15-64 év közötti férfiak foglalkoztatási rátája az előző év azonos időszakához képest 3,8 százalékponttal, 67,5 százalékra nőtt. A nőké az idén egész évben magasabb volt 55 százaléknál, a 2014. március-májusi időszakban - hasonlóan az előző havihoz - 55,5 százalék volt. Ezek a havi értékek nagyobbak, mint négy évvel korábban a két nem együttes értéke volt. Az idei hónapok nőknél tapasztalható bővülése a legnagyobb az unió tagállamai közül - hangsúlyozza a minisztérium, hozzátéve, hogy „intenzíven közeledünk az uniós átlaghoz”.

    A 8 százalékos munkanélküliségi ráta közel hatéves mélypontot jelent.                                               
                                                                       
    Az NGM szerint a foglalkoztatottak számának jelentős mértékű növekedésében nagy szerepe van a munkát terhelő adók csökkentésének, a munkahelyvédelmi akciótervnek, az aktivitást ösztönző intézkedéseknek, illetve a 2013-ban bekövetkezett növekedési fordulatnak. A beérkezett adatok a konvergenciaprogram alapjául szolgáló makropálya prognózishoz képest magasabb foglalkoztatás-bővülést mutatnak, amelyek a költségvetés tervezett bevételeinek alakulására kedvezően hatnak, illetve a háztartások fogyasztási kiadásait is emelik.

    Tóth Gergely, a Buda-Cash elemzője a KSH frissen közzétett adataira reagálva az MTI-nek elmondta: a KSH által közzétett adatok szerint tovább csökkent a munkanélküliségi ráta a március-májusi időszakban, de a munkaerő-piaci helyzet több hónapnyi lendületes javulás után ezúttal csak kissé lett kedvezőbb.

    A 15-74 éves népességben a foglalkoztatottak száma enyhén süllyedt az előző közzétételhez képest, 4,105 millióra, ez az egy évvel korábbinál 195 ezerrel több. A kis csökkenés összefüggésben lehet a közmunkaprogramok alakulásával: a KSH kereseti statisztikáiból az derült ki nemrég, hogy áprilisban a korábbiaknál mérsékeltebb, 73 ezres volt a létszám éves szintű bővülése ezekben a programokban.

    Hozzáfűzte: a fentiek alapján a gazdaságilag aktívak létszáma 5 ezerrel csökkent az előző időszakhoz képest a 15-74 évesek körében, míg az egy évvel korábbinál 91 ezerrel volt magasabb. A teljes 15-74 éves népesség (amely ismét csökkent, 7,609 millióra) 58,6 százaléka volt aktív a munkaerő-piacon, nagyjából ez azonos aktivitási arány az előző időszakival, az egy évvel korábbinál 1,4 százalékponttal kedvezőbb.

    A munkanélküliek száma sorozatban 14. hónapja csökkent, a munkanélküliségi ráta pedig újabb sokéves minimumra, 8 százalékra süllyedt. A szakértő szerint ugyanakkor a következőkben nem várható látványos javulás a munkaerő-piacon, hiszen egy év alatt 2,5 százalékpontot esett vissza a munkanélküliségi ráta. A foglalkoztatás szempontjából fontos kérdés, hogy szeretné-e még tovább fokozni a kormány a közfoglalkoztatást, illetve hogy mennyire tartósan fog élénkülni a gazdaság a következő időszakban, lesz-e esetleg negatív korrekció az egyszeri hatások elmúlása után a munkaerő-piacon.

    Keszeg Ádám, a Raiffeisen Bank makroelemzője kiemelte, hogy a fiatalok munkanélküliségi rátája 20 százalék alá 19,4 százalékra csökkent, ami az Európai Unión belül jónak számít. A nyári szezon tovább javít a munkaerő-piaci adatokon, de a télen indult közmunkaprogramok lezárása után a felfutás nem lesz annyira kiugró, mint a korábbi években - mondta.

    Rámutatott: a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatai szerint májusban 514 ezren kerestek állást, 100 ezerrel többen,  mint egy hónappal korábban, a KSH szerint viszont 357 ezerre csökkent a munkanélküliek száma. A két statisztika közötti nagy eltérésnek egyik technikai oka az elemző szerint az adatfelvétel ideje közötti eltérés lehet, illetve, hogy a KSH három havi átlagot mutat.

    Keszeg Ádám javulásra számít az év hátralévő részében is, az év végére 7 százalékra mérséklődhet a munkanélküliségi ráta, és éves átlagban 7,5 százalék lehet. A közfoglalkoztatási programok a javulásban továbbra is meghatározóak - jegyezte meg.