Szakszervezetek.hu

Lenne igény magánpraxisra

Kétszintűvé kellene tenni az egészségbiztosítást, hogy aki tudja, megfizethesse az emelt szintű szolgáltatásokat – állítja Rékassy Balázs egészségügyi közgazdász. A pénz akadályozza meg a betegek többségét abban, hogy magán egészségügyi szolgáltatót válasszanak – írja a Világgazdaság.

  Ha teheti, inkább magán-egészségügyi szolgáltatót választ azoknak a betegeknek az 57 százaléka, akik nem vagy csak ritkán adnak hálapénzt – állapította meg a Szinapszis Közvélemény-kutató. Kiss Katalin kutatásvezető a Napi Gazdaság egészségügyi szakkonferenciáján elmondta: a megkérdezettek 30 százaléka vesz igénybe rendszeresen magánellátást, főként a 36–55 évesek.
 
   A döntő többség, 88 százalék valamilyen szakorvosi ellátást, 38 százalék diagnosztikát, ellátást, 8 százalék egynapos sebészeti beavatkozást, 2 százalék pedig más jellegű ellátást magánklinikán.
 
  Akik nem járnak magánorvoshoz, azok sem azért, mert nem szeretnének, hanem, mert nem tudják megfizetni: erre hivatkozott a megkérdezettek 72 százaléka, míg 23 százalék válaszolta azt, hogy megfelelőnek tartja az állami ellátást. Közöttük nagyobb arányban (71 százalék) vannak azok, akik úgy gondolják, azért fizetnek tb-t, hogy ne kelljen külön fizetni a magánellátásért, míg, akik járnak magánorvoshoz, azok közül csak 53 százalék tartja problémának, hogy kétszer kell fizetnie.
 
  Rékassy Balázs egészségügyi szakközgazdász szerint ezt is orvosolni lehetne egy olyan kétszintű egészségbiztosítási rendszerel, amelyben lehetővé válik, hogy aki több járulékot fizet, annak egy magasabb szolgáltatási csomagot biztosítsanak, amelynek fejében akár magánszolgáltatónál is igénybe veheti a számára szükséges ellátást.
 
   Azt a probléma is megoldódna, amiről Kovács János, a Magánorvosok Országos Szövetségének elnöke beszélt. Nevezetesen, hogy jelenleg a biztosítottak nem kapnak meg tb-alapon bizonyos szolgáltatásokat – például laborvizsgálatokat –, ha azokra magánorvos küldi őket. A magán és az állami egészségügy elválasztása jelenleg rendezetlen, a legtöbb esetben azok, akik napközben kórházban dolgoznak, délután-este magánorvosként praktizálnak, és olyan szolgáltatásokért is pénzt kérnek, amelyek biztosítottként megilletnék a pácienseket – tette hozzá.
 
   Ezt a problémát az Uzsoki utcai kórházban, amely az utóbbi hónapokban leginkább a VIP-ellátás kapcsán került a viták kereszttüzébe, azzal igyekeznek áthidalni, hogy minden szempontból különválasztják egymástól a tb-s és a fizetős ellátást. Ficzere Andrea, az intézmény főigazgatója elmondta: elkülönített területen, önálló személyzettel, munkaidőn kívül nyújtják a magánszolgáltatást. Ma már a magán-egészégügyi ellátók zömének az Uzsoki a háttérintézménye, de betegszervezőkkel, egészségpénztárakkal is szoros kapcsolatban vannak.
 
   Vannak szakrendeléseik, kórtermeik, sőt magán sürgősségi ellátást is biztosítanak. Az igazgató szerint mindezt azért, hogy az amúgy meglévő igény kielégítésével olyan plusz bevételekhez jussanak, amellyel segít a dolgozók megtartásában és a kórház fejlesztésében is. Zombor Gábor egészségügyi államtitkár jelezte: minden olyan kezdeményezést támogat, ami nem vezet szegény-gazdag ellátás kialakításához ugyanazon intézményen belül.
 
Már nem csak fogorvos és nőgyógyász
 
  A legjellemzőbb területek továbbra is a hagyományos ellátási formák, vagyis a fogászat, a nőgyógyászat, a szemészet és a bőrgyógyászat, de egyre többen keresik ily módon a kardiológusokat, a reumatológusokat és az urológusokat is. A betegek 64 százaléka azért, mert így hamarabb felderítik és/vagy meggyógyítják a betegségét, 51 százalék viszont egyszerűen jobb minőségűnek tartja a magánellátást. A magánorvosoknál a szakértelmet, majd az udvariasságot, türelmességet, segítőkészséget tartják a legfontosabbnak a betegek.
 
Forrás: Világgazdaság