A juhok hiánya miatt szűnnek meg munkahelyek

Átalakították a hazai és az uniós agrártámogatási rendszert

Jelentősen mérséklődhet a juhállomány a hazai és az uniós agrártámogatási rendszer átalakítása miatt. Az ennek következtében bekövetkező leépítések miatt mintegy 300 munkahely szűnhet meg az ágazatban – írja aNapi Gazdaság.

  A hazai és az uniós agrártámogatási rendszer átalakítása miatt akár 50−60 ezerrel is csökkenhet a hazai anyajuhok száma, a teljes állomány pedig a kieső szaporulattal együtt mérséklődhet – mondta a Napi Gazdaságnak Bátor Árpád, a Juh Terméktanács elnöke. Az ágazat teljesítményét két változás érinti negatívan. Egyfelől − és ez a jelentősebb − a területalapú támogatások (SAPS) igénylési feltételeinek átalakítása, amely szerint az 1200 hektár feletti területű gazdaságok a birtokmaximum felett nem igényelhetik a támogatást, másfelől a 2015-re szóló agrár-környezetgazdálkodási (akg) támogatás újraindításának kompenzáció nélküli 2016-ra halasztása. (Az utóbbiról szóló kormányrendelet kedden jelent meg a Magyar Közlönyben.) A terméktanács összesítése szerint a SAPS-megvonással érintett 525 nagyüzemből, vállalkozásból 28-nak van jelentősebb juhtenyésztő ágazata, ahol a hazai juhállomány 4 százalékát tartják, túlnyomórészt kedvezőtlen adottságú, gyenge takarmánytermő képességű szántó- és legelőterületeken.
 
   A SAPS változásaival és az akg-támogatás kiesésével az állatjóléti, illetve az anyajuh-támogatás önmagában nem fedezi a 10-12 éve azonos bárányárak mellett működő juhtartás takarmány- és foglalkoztatási költségeit, ezért számos kisebb juhtenyésztő gazdaság is mérlegelni kezdte, mennyi veszteséget tud elviselni – mondta Bátor Árpád. A termeléstől elválasztott anyajuh-támogatás várhatóan 24,5 euróra nő, ez azonban épp megegyezik a birkás és a kedvezőtlen adottságú területeken (kat) gazdálkodók által eddig igényelt hasonló szerkezetátalakítási támogatás összegével. A kifutó szerkezetátalakítási támogatás helyett várhatóan ismét lesz kiegészítő támogatás a kedvezőtlen adottságú területeke, és a terméktanács lobbizik azért is, hogy a juhászok a beállított jerkék után is kaphassanak plusztámogatást.
 
   Ágazati szinten egyébként egyelőre kevésbé érzékelik az állattartás beindulását vagy hatékony működését az új bérlőkhöz került állami földterületeken. A terméktanács becslése szerint ugyanis az elmúlt két évben évi 30−40 ezerrel csökkent az exportált bárányok száma. Idén ez a szám hozzávetőleg 520−540 ezer lehetett – mondja Bátor Árpád. A KSH-nál jegyzett 882 ezer anyaállattól legalább ugyanekkora szaporulatot várnának a szakemberek, azonban a hazai fogyasztás, feldolgozás kapacitása nem vesz fel ekkora különbséget, vagyis nem elég hatékony a jószágtartás.
 
   A nagy cégeknél már a lassú állománycsökkentést, illetve a leggyengébb földek bérleti szerződéseinek felmondását fontolgatják. A terméktanács számításai szerint, ha mind a 28 nagyüzem leépíti a juhágazatát, mintegy 300 munkahely szűnhet meg az ágazatban. Bátor Árpád saját vállalkozásának példáján keresztül egy újabb kockázatra is felhívta a figyelmet: amennyiben az új támogatási, illetve földforgalmi szabályok miatt a Palota-Vidék 2000 Zrt.-nél is vissza kell nyesni a művelt, illetve legeltetésre használt területet – vagy ha a várhatóan a jövő hónapban meghirdetendő pályázaton elvesztik az államtól bérelt területeiket –, nemcsak a juhászat, hanem a tejelő tehenészet felszámolását is mérlegelik majd. Térségükben, Veszprém megyében mintegy ötezer hektáron több mint tíz juhtenyésztő tart mintegy 17 ezer birkát, közülük két cég több mint tízezer darabot.

A juhállomány a KSH adatai szerint
 
 
   2014. június 1-jén 1,3 millió volt, ebből az anyajuhok száma 882 ezer − ez 61 ezerrel, illetve 40 ezerrel haladja meg az egy évvel korábbit. Egy év alatt a gazdasági szervezetek juhállománya 6 ezerrel, az egyéni gazdaságoké közel 55 ezerrel (5 százalékkal) nőtt. Az anyajuhállomány a gazdasági szervezeteknél 4 ezerrel csökkent, az egyéni gazdaságoknál 44 ezerrel nőtt. A juhállomány 87 százalékát az egyéni gazdaságok, 13 százalékát a gazdasági szervezetek tartják, az arány az utóbbi tíz évben nem változott. A juhot tartó gazdasági  szervezetek száma 440, az egyéni gazdaságoké 28 ezer volt. Az átlagos juhállomány a gazdasági  szervezeteknél 448, míg az egyéni gazdaságoknál 59 darab.

Forrás: Napi Gazdaság