Mit tanulnak az informatikusok?

Rengeteg álláslehetőség, versenyképes fizetés

A rengeteg álláslehetőség és a versenyképes fizetés vonzza az informatikushallgatókat. De megfelel-e az ipari elvárásoknak az egyetemi tudásanyag? – olvasható a pcworld.hu oldalán.
 
   Komoly makrogazdasági tényezővé vált az informatikai képzés, amelynek mennyiségi és minőségi változása a GDP-ben is megjelenik. Az Informatikai Vállalkozások Szövetsége kimutatása alapján Magyarország 120 milliárd forinttal növelhetné bruttó hazai össztermékét, ha a 2013-ban regisztrált tízezer informatikai munkahelyet sikerülne betölteni. Major Gábor, a szövetség főtitkára korábban úgy nyilatkozott, hogy évről évre több a betöltetlen IT-álláshely annak ellenére, hogy a felsőoktatásból évente kétezer szakember kerül ki. A képzés épphogy pótolja a nyugdíjba menőket, így a friss diplomások lubickolhatnak az állásajánlatokban. Kezdő fizetésként a budapesti végzősök nettó átlag 230 000, a vidéki egyetemek ex-hallgatói pedig 175 000 forintot vihetnek haza.
 
Egyetemi szakok
 
   Jelenleg az ország huszonegy felsőoktatási intézményében öt szakon – nem számítva az idegen nyelvű és a tanári képzéseket – tanulhatnak az informatikushallgatók. A legnépszerűbb három szak a programtervező, a mérnök és a gazdaságinformatikus. Az első egy versenyképes szak a legkomolyabb matematikai és informatikai ismeretekkel. A mély elméleti alapozást elvont problémák taglalása követi, komoly matematikával, hátránya a túlzott specializáció. A mérnök informatikai oktatás hasonló nehézségű, és mérnöki gondolkodást is kialakít az informatikai mellett. A hallgatók azonban panaszkodnak, hogy nehéz a kettő között oda-vissza váltani, hátrány továbbá, hogy a mérnöki tudás oltárán feláldoznak számos informatikai tárgyat. A gazdaságinformatikus szakot tartja a közmegegyezés a legkönnyebbnek. Itt a második terület, a gazdaságtudomány bármely menedzseri pozícióban kifizetődő, nem véletlen, hogy számos informatikushallgató választja mesterdiplomának a gazdasági témájú képzéseket.
 
  Probléma, hogy még a legmélyebb lexikális ismereteket adó programtervező szakon is előfordulhat, hogy a programozás teljes megtanulása a gyakorlatra marad. Az egyetemek ezzel együtt igyekeznek lépést tartani a fejlődő technológiákkal, többnyire az iparral kötött együttműködési megállapodások révén.
 
   „A tanárok egyre inkább igyekeznek a gyakorlati oktatást előnyben részesíteni” – mondta a PC Worldnek dr. Kiss Gábor, az Óbudai Egyetem adjunktusa. „Vannak persze tipikusan elméleti tárgyak, de ahol csak lehet, ott figyelünk a gyakorlatra. A diákok is szívesebben oldanak meg egy problémát, ha az kézzelfogható, és nemcsak a képernyőn jelenik meg a számítógép által kiszámított eredmény, hanem egy robot mozgásán keresztül látható a program végrehajtása. Ha ismerik az elágazásokat, tudnak ciklust szervezni és véletlen számot generálni, már lehet különféle kocka- vagy kártyajátékokat szimuláltatni a hallgatókkal.” Ez pedig segít a motiváció, a tudásszomj növelésében.
 
   Kiss Gábor ugyanakkor hozzátette, hogy hosszú időbe telik, mire idáig eljutnak a diákok, mivel a tanároknak sokszor a középiskolai oktatásból hozott lyukakat kell betömködniük, a „gyerekanyag” is egyre gyengül, sokkal kisebb a fogadókészség, mint 10-15 évvel ezelőtt. A legtöbb elsőéves még a NAT által előírtakat sem tudja. Hiába az Office középiskolai tanítása, sokszor részben a szövegszerkesztés is gondot okoz, a táblázatkezelésben szintén nagyfokú hiányosságok vannak. „Nemcsak az a baj, hogy a programozás fakultatív tárgy keretein belül zajlik, hanem hogy hiányoznak az algoritmikus gondolkozás alapjai.”
 
   Ezzel szemben Szlovákiában és Németország bizonyos tartományaiban már általános iskolában komoly informatikai oktatást kapnak a diákok. Németország számos iskolájában alkalmazzák a Lego-Mindstrom robotot az ötödik osztálytól kezdve programozás tanítására. Ennek segítségével egyszerű grafikus építőelemek összeillesztésével definiálható a robot mozgása.
 
Ipari elvárások
 
  „Az egyetemi oktatás jelenleg túlontúl elméleti, és ezért nem alkalmazható jól” – jelentette ki Tóth Szabolcs, a Virtual Call Center ügyvezető igazgatója. dr. Fehér Gábor, a cég fejlesztési vezetője azt fűzte hozzá, hogy minimális a kutatási munka, az önálló és a csapatszintű feladatmegoldás. Az ipari visszajelzések szerint tehát hiába a 3+2 év, kevés a gyakorlatra fordított idő. „A cégeknek általában az alapoktól kell kezdeni a programozási nyelvek oktatását, hiszen az egyetemen tanult programozási ismeretek csak néhány félévet tesznek ki” – tette hozzá Tóth Szabolcs. A piacnak 90 százalékban inkább gyakorlati tapasztalattal rendelkező fejlesztőkre van szüksége, mint matematikusokra, és fontos a specializáció, például a site build, a back end a mobil- vagy az adatbázis-fejlesztés területén.
 
   Spiller László IT fejvadász elmondása alapján a gazdaságinformatika-diploma specializáció nélkül semmire nem elég. A jó szakember szakosodik, és folyamatosan fejleszti magát, legyen szó programozásról, rendszermérnöki munkáról vagy szoftvertesztelésről. „Egy gazdasági informatikus jó banki informatikus, üzleti elemző, alkalmazástámogató, projektmenedzser, IT sales szakember, IT-tanácsadó vagy QA-szakember lehet, de ez specializáció nélkül nem megy” – olvasható blogjában. Mindezek mellett persze érteni kell az adatbázisokhoz (MSSQL, MySQL, PL/SQL, PostgreSQL, DB2), ismerni több programozási (főként VB, C#, C++, Java), illetve szkriptnyelvet (Perl, Python). Az Microsoft Office csomag (Excel, Access, VBA) kezelése elvárt kompetencia, mint ahogy a különféle operációs rendszerekben (Unix/Linux, Windows) is otthon kell lenni, illetve mindenképp el kell tudni igazodni néhány vállalatirányítási rendszerben (SAP, Oracle). Ezzel együtt Tóth Szabolcs szerint „az alkalmazásfejlesztés 99 százalékához elég a középiskolai matematika. Ezekhez csak néhány dolgot, például a Bool-algebrát, a kettes és tizenhatos számrendszert kell hozzáadni, de garantáltan nem kell deriválni.”
 
Mire lenne szükség?
 
   Mindenekelőtt folyamatos fejlődésre mind hallgatói, mind tanári részről. „A komplett tantervet nem lehet minden évben újraírni” – jelentette ki Kiss Gábor. „De ahogy időnk engedi, minden oktató igyekszik felfedezni szakterületének újdonságait, és ezt továbbadni a hallgatóknak, folyamatosan finomítva a tananyagon.” Az ipar sem várja el az abszolút naprakészséget, de több javaslata lenne a revíziót illetően. Hiányzik például a projektmenedzsment vagy a fejlesztési módszertanok (agilis, vízesésmodell, Kanban, Lean, Scrum) tanítása. Szükség lenne tesztelési alapokra (tesztvezérelt fejlesztés, TDD, BDD, ATTD), biztonságtechnikai ismeretekre, az objektumorientált programozás és a nagyobb rendszerekben gondolkodás (Big Picture View) kiépítésére is. De a mélyebb webdizájn- és a grafikus képkezelési ismeretek is hasznossá válhatnának. Egyben mindenki egyetért: analitikus gondolkodás nélkül nem lehet előre lépni, ezt megtanítja az egyetem. Utána pedig a munkavállaló szorgalmán múlik, hogy hány meetupon mennyi új információt szed össze, hogy minél kevésbé szoruljon rá a munkáltató tanítására.
 
Fejlesztők fizetései (bruttó)Java-fejlesztő (backend, frontend, JEE)
pályakezdő: 350–370 000 forint
tapasztalattal: 450 000–1,2 millió forint

Sharepoint-fejlesztő
pályakezdő: 350–370 000 forint
tapasztalattal: 450 000–1,2 millió forint

Oracle, adatbázis-specialista
pályakezdő: 400 000–600 000 forint
tapasztalattal: 800-900 000 forint

Android-fejlesztő
pályakezdő: 320 000–350 000 forint
tapasztalattal: 700-800 000 forint

iOS-fejlesztő
400 000–600 000 forint

C programcsalád-fejlesztő (C++, C#)
pályakezdő: 350 000–370 000 forint
tapasztalattal: 430 000–650 000 forint

Rendszermérnök/rendszerspecialista (Unix/Linux, script nyelvek)
pályakezdő: 320 000–350 000 forint
tapasztalattal: 400 000–420 000 forint
 
Forrás: pcworld.hu