Szakszervezetek.hu

A munkáltatói lakáscélú támogatás a cafeteriarendszer kannibálja

A munkáltatói lakáscélú támogatás olyannyira népszerűvé válhat, hogy „fölfalhatja” a többi cafeteriaelemet – hangzott el az a lapunkat is kiadó Wolters Kluwer Rodin Felnőttképzési Üzletágának konferenciáján.  A támogatás bevezetése egyáltalán nem egyszerű, de megéri, hiszen az adómentes juttatás nagyban növelheti a munkavállalók lojalitását – olvasható az ado.hu oldalán.

   Az összetett szabályozás, s a „vegyes” banki hozzáállás is oka annak, hogy a munkáltatói adómentes lakás célú támogatás bevezetésére érdemes több hónapot is rászánni – derült ki a Wolters Kluwer keddi konferenciáján.  Érdemes azonban legyőzni a bevezetéssel járó nehézségeket, minthogy egy olyan adómentes juttatásról van szó, amely rendkívül népszerű válhat az érintett dolgozók körében.
 
  Akad néhány olyan buktató, amelyek aligha lepik meg a béren kívüli juttatások világát már ismerő munkáltatót:  a munkáltatói adómentes lakás célú támogatásnál is figyelni kell mindarra, amire a béren kívüli juttatásoknál általában. Így a bér nem csökkenthető a juttatással, ha a szakszervezetek könyörögnek érte akkor sem, az Mt. védi a munkabért - figyelmeztetett Fata László cafeteria szakértő. Nem lehet diszkriminálni:  nem lehet nem szerint, vagy mondjuk vallás szerint meghatározni, ki kaphatja meg a támogatást. De például azt sem lehet mondani, hogy a részmunkaidősökből, vagy a határozott munkaszerződéssel foglalkoztatottakból alkotunk egy külön csoportot, s nekik nem járhat a támogatás – tette hozzá Fata László.  Részmunkaidősök természetesen arányosan kaphatnak kevesebbet – fűzte hozzá. Munkakör, tapasztalat szerint viszont legitim módon határozható meg az a csoport, amelynek tagjai kaphatnak ilyen támogatást -magyarázta a szakértő.
 
Egyedi buktatók
 
   Vannak azonban sokkal speciálisabb, csak erre a támogatásra jellemző buktatók. Csak olyan lakáshitelre jár támogatás, amely méltányolható lakásigényt elégített ki, ez például 1-2 főnél maximum 3 szobát jelent.  De mit is értünk szoba alatt a jogszabály szerint? Nem pontosan azt, amit a mindennapi életünkben. Ha a lakóhelyiség 30 négyzetméter fölötti, akkor két szobának kell számolni, akkor is, ha történetesen a maga fizikai valójában egy szoba. Ha 31 négyzetméter, akkor is két szoba, ha 90 négyzetméter, akkor is két szoba – tette megragadhatóvá a jogszabályi előírás gyakorlati következményeit Fata.  Négy darab 12 négyzetméter alatti szoba azonban nem négy szoba, hanem 4*1/2=2 azaz kettő szoba. A 6 négyzetméter alapterületet el nem érő szoba azonban még félszobának sem számít, nem kell számolnunk? S mi a helyzet, ha a szoba alapterülete épp 12,0 négyzetméter, akkor félszoba vagy egész szoba? Nos, akkor még félszobaként számíthatjuk. Szerencsére a támogatáshoz nem kell alaprajzot készíteni, az alapterületekről kell csak nyilatkozni.
 
  S mikor már azt hihették a konferencia résztvevői, mindent tudnak , amit csak a szobákról ebben a vonatkozásban tudni lehet, váratlanul elhangzott egy kérdés:  szükséges-e  a galériát „bevallani”, szobának tekinteni? Fata László szerint a válasz egyszerű: ha a munkavállaló szobának vallja be, akkor a munkáltató annak tekinti, ha nem, nem. Hozzátette:  amihez nem kell építési engedély, s papíron nem is létezik, azért azt aligha szükséges „bevallani”.
 
   Hogy mit „vall be” a munkavállaló, helyes adatokat ad-e meg, az ő felelőssége, nem a munkáltatóé. Fata tanácsa szerint mindenesetre érdemes aláíratni a dolgozóval, ha az általa helytelenül megadott adatok miatt végül vissza kell fizetnie a vállalatnak az adókedvezményt, akkor a dolgozó azt befizeti a cég pénztárában. Igaz, ezt a követelést adott esetben így sem lesz könnyű érvényesítenie a vállalatnak – tette hozzá.
 
   A szobák meghatározása persze még tán a legegyszerűbb eleme a folyamatnak, hiszen még az sem annyira egyértelmű, mi számít lakáscélú hitelnek. Míg például a felújítási célú hitel nem, addig a korszerűsítésre felvett hitel annak számít. A szabad felhasználású jelzáloghitel sem lesz attól lakáscélú hitel, hogy lakásvásárlásra vették föl, kivéve, ha a hiteligénylésben szerepel, hogy lakás célra kívánják fölvenni – magyarázta Fata. Ez utóbbi esetben viszont nyugodtan tekinthető lakáscélúnak a hitel, s adható rá támogatás.
 
  A  folyamat időigényes szakasza a hitelt folyósító bankkal történő egyeztetés, amely  átcsaphat egyezkedésbe.  Fata szerint háromféle bank van: az első csoportba tartozó azt mondja: adom a nyomtatványt.  A második csoportba tartozó úgy nyilatkozik: még dolgozunk rajta. A harmadik csoportba tartozó szerint még nincs kidolgozott rendeleti háttér.
 
   Ám ha itt nem is akad meg az ügy, még mindig nem biztos, hogy nyílt a pálya. Nem könnyű  pontosan közölni  a dolgozóval, mire is van pontosan szüksége a munkáltatónak úgy, hogy azt a dolgozó úgy adja át a banki ügyintézőnek, hogy megértse. Így nem egyszer olyan igazolást hoznak a dolgozók bankoktól  – amelyet a pénzintézet kiad valahol  5 és 11 ezer forint közötti összegért -  amelyre a munkáltatónak nincs is  szüksége - figyelmeztetett Fata. 
 
Banki szolgáltatással?
 
  Gál Tamás, az OTP cafeteria szolgáltatási vezetője úgy vélte:  egy HR szakembernek nincs kapacitása, hogy elmerüljön abban például, mi is számít lakáscélú hitelnek, s mi nem, ezért  - illetve elkerülendő a többi buktatót is - célszerűbb az egész folyamatot kiszervezni egy banknak. Hasonlóan vélekedett Németh László, a  K&H Bank kkv marketing főosztály vezetője is.
 
   Ezen  szolgáltatás nyújtására az NGM rendelete feljogosítja a bankokat, s az Adó Online korábbi kérdésére az MNB is közölte, hogy az NGM rendeletének ezen része nem mond ellent a hatályos szabályozás elemeinek.
 
   Az MNB szerint „az NGM rendelet értelmében a munkáltatóval kötött megállapodás alapján munkáltatói lakáscélú támogatás folyósításában bizonyos egyéb munkáltatói feladatokat átvállalhat  (a munkavállalóktól azon okiratokat begyűjtheti –bizonyos adminisztrációs tevékenységet végezve – melyek alátámasztják a hitel adómentes jellegét). Ezen utóbbi tevékenysége a Hpt. 7. § (3) bekezdés j) pontja szerinti követelések megbízás alapján történő kezelésére, behajtására irányuló tevékenység részét képezheti, melyet a fenti rendelkezés értelmében a pénzügyi intézmény üzletszerűen végezhet.”
 
   A kényelemnek persze ára van: a támogatás 3-5 százaléka, ami egy bruttó szemléletű cafeteriarendszerben – ha a munkáltató úgy dönt – egyszerűen átháríthat a dolgozóra azzal, hogy nem egyszeres, hanem 1,03-1,05 szorzóval helyezi el a cafeteriaelemet.
 
 
   Gál Tamás hangsúlyozta, hogy ezért a pénzért felelősséget vállalnak át, s ha hibáznak, s a vállalatnak vissza kellene fizetnie az adókedvezményt, úgy azt az OTP állja.  Az viszont – tette hozzá – már a bank felelőssége, ha a munkavállaló téves, hamis adatokat közölt, a  „garbage in garbage out” elve alapján  ha nem jó információ megy be, akkor nem jó információ megy ki – mondta.
 
  Gál Tamás úgy jellemezte a munkáltatói lakás célú támogatást, mint a legbonyolultabb béren kívüli juttatás, amellyel pályafutása során találkozott. Gál arról is beszélt: a munkavállalók részletes  tájékoztatása rendkívül fontos, egyik partnerük például külön belső magazint jelentett meg a témában.
 
  Úgy vélte: ha nehézkes is a támogatás bevezetése, érdemes, hiszen ez az új támogatás olyannyira népszerűvé válhat, hogy számos munkavállaló ezt választja majd az eddigiek helyett cafateriakeretéből, ha lehetősége lesz rá, valóságos „cafeteriakannibalizmussal” lehet számítani.
 
Forrás: munkajog.hu