Szakszervezetek.hu

Orbán találta ki az internetadót, a rendőrök pluszpénzét fedezné belőle

Miniszterelnökségi forrásból úgy értesültünk, hogy az internetezés megadóztatása a kormányfő ötlete volt, ebből szeretné ugyanis Orbán Viktor fedezni a rendvédelmi szervek és a katonák jelentős béremelését. A Nemzetgazdasági Minisztériumban most vadul számolnak, hogy mi férhet bele. Orbán mindenesetre harminc százalékos emelést szeretne, amit az internetadónak kellene fedeznie – tudta meg a HVG.

   A hvg.hu korábban elsőként számolt be, a kormány a 2015-ös költségvetésbe betervezi a rendvédelmi szervek (rendőrség, katonaság, katasztrófavédelem) régóta tervezett, de elmaradt, 25-30 százalékos béremelését. A kormányfő ennek fedezetéül találta ki az internetadót.
 
   Mint ahogy az a parlamentnek kedden benyújtott jövő évi adótörvény-javaslatból kiderült, a 2012-ben bevezetett távközlési adót az internetszolgáltatásra is kiterjesztenék, amelyet eddig a hanghívások, SMS-ek és MMS-ek után fizettek a szolgáltatók. Az előterjesztés szerint az adó mértéke minden megkezdett gigabájt adatforgalom után 150 forint lesz, melyet a távközlési szolgáltatóknak kell megfizetniük. Ahogy arra Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is utalt, az internetes adatforgalom megadóztatásától 25-30 milliárd forint bevételt vár a kormány.
 
  Az internetadó olyannyira frissen született ötlet, hogy semmilyen korábbi szakmai anyagban nem szerepelt, még kormányhatározati javaslatban sem. Nem volt benne az NGM ágazati szabályozási tervezetében, és előzetesen nem tudott róla a Fidesz-frakció sem. Orbán az előterjesztés benyújtását követően utasította Vargát, hogy üljön le az internetszolgáltatókkal egy kávéra, mint ahogy az Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter sajtótájékoztatóján kiderült.
 
Orbán harminc százalékot szeretne
 
  A hvg.hu úgy tudja, hogy bár a rendvédelmiseknél 25-30 százalékos béremelés a cél, Orbán harminc százalékot szeretne: ez persze a lehetőségek szerint differenciálódhat az érintettek között, és időben is elhúzódhat több költségvetési évre. De ami még valószínűbb, hogy az érintettek körét szűkítik a rendelkezésre álló forrásokhoz, hogy a lépés az esetükben látványos legyen. Úgy tudjuk, az NGM-nél „vadul folyik a számolás”, hogy mi fér bele az internetadóból bejövő bevételből a rendvédelmisek bérrendezésére.
 
   Bár az Alaptörvény nem tisztázza pontosan, hogy melyek tartoznak a rendvédelmi szervek körébe, az ágazati törvények általában a rendőrség, a büntetés végrehajtási testület, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok és a katasztrófavédelem – ez utóbbihoz tartozik a tűzoltóság – mellett még a Nemzeti Adó-és Vámhivatalt is ide szokták ideérteni. A NAV körüli áfacsalási botrány, vezetőik kitiltása az Egyesült Államokból mindenesetre meglehetősen pikánssá teszi a történetet, amennyiben az internetadóból befolyó pénzt a NAV-on belüli bérrendezésre is költenék. Az, hogy az NGM-ben 20-25 milliárd forint körüli bevétellel számolnak, információink szerint körvonalazza, hogy mennyi pénzt szánnának a rendvédelmisek bérrendezésére.
 
  Mint ahogy arra iparági szakértők rámutattak, a magyarországi internetes adatforgalom mennyiségéből a megadott adómérték mellett (150 forint gigabájtonként) a tervezett adóbevétel tízszerese is akár reális lenne. Ebből többen azt a következtetést vonták le, hogy az előterjesztés az ágazati szereplőkkel és a Fidesz-frakcióval folytatott egyeztetések nyomán puhulni fog, és ahogy korábban is, a kormány sikerként kommunikálhatja, hogy a felek megegyezésén alapuló döntés született, melynek révén a költségvetés és az ágazati szereplők is „jól jártak”.
 
Puhítás élesítés előtt
 
  Rogán Antal jelezte is, hogy lesz egy adófizetési felső korlát, "annak mintájára és mértékében, ahogy ez a beszédalapú telefonálásra korábban elfogadott adótörvényben szerepel". (Ez magánszemélyek esetében havonta 700 forint, vállalkozások esetében pedig 5000 forint.) Varga Mihály pedig a szolgáltatókkal töltött pénteki kávézást követően arról számolt be, hogy szóba került a felső korláton kívül, hogy a szolgáltatók átalányt fizetnének ügyfeleik után, és hogy az alacsony adatforgalmat ne terhelje adó.
 
   A nemzetgazdasági miniszter szerint egyébként nem új adóról vagy az internethasználat általános megadóztatásáról van szó, hanem egy adóelkerülési lehetőség megszűntetéséről. Mint mondta, a távközlési adó kiterjesztését az internetes telefonszolgáltatásokra az indokolja, hogy nagyon sokan áttértek az adókötelezett hagyományos telefonszolgáltatások igénybevételéről az internetes telefonálásra.
 
  Ezt az érvelést nagyban gyengíti, hogy a távközlési adó eddig nagyon is jól tervezhető bevételnek bizonyult, ami még többletet is produkált a tervezetthez képest: távközlési adóból szeptember végéig42 milliárd forint bevétele származott a költségvetésnek, ami az egy évvel korábbi bevételt 9,4 milliárd forinttal haladta meg. A növekedés hátterében az adóváltozás hatása áll: az, hogy 2013. augusztusában nem magánszemély előfizetők esetében 2-ről 3 forintra nőtt a szöveges üzenetenként, illetve hívásoknál a percenként fizetendő távközlési adó mértéke, a maximális havi adóteher pedig 2500 forintról 5000 forintra emelkedett. (A többlet a 2013-as zárszamadás szerint már a tavalyi adóévben is megfigyelhető volt.)
 
Orbán már megígérte
 
   Ami a rendvédelmisek béremelését illeti, az Orbán-kormány egy 2013. júliusi kormányülésen döntött egy háromlépcsős, a közszolgálatban dolgozókat érintő béremelésről, melyet a gazdaság állapotától tett függővé. A béremelés az Orbán-kormány által elindított egységes életpályamodell bevezetéséhez kapcsolódott volna, amelynek során megteremtenék a kormánytisztviselők, a rendőrök, a katonák, a vám- és pénzügyi területen és a többi hivatásos állománynál dolgozók, továbbá az önkormányzatoknál és más közintézményeknél foglalkoztatott köztisztviselők által betöltött hivatások közötti átjárhatóságot. A béremelés első, 15 százakékos lépcsője, melyet 2014-re terveztek, nem valósult meg. (2015-re további tíz, 2016-ra pedig 5 százalékos növekedést szerettek volna.) Orbán feltehetően most ezt pótolná a hivatásosak körében.
 
   Utoljára még az első Orbán-kormány idején volt jelentősebb béremelés, azt követően a Gyurcsány-kormány idején történet egy két-háromszázalékos emelés. Az utóbbi években a minimálbér és a garantált bárminimum növekedése miatt egyre több rendőrnek kellett bérkiegészítést fizetni, hogy az adók- és járulékok kifizetése után ne csökkenjen a fizetésük. Tavaly már az állomány durván egyharmadának, vagyis 14 ezer embernek kellett emiatt az illetményét kiegészíteni. Idén a tiszthelyettesek bérkiegészítését tízezer forinttal megemelték 14 ezerről 24 ezer forintra, mert a fizetésük nem érte el a szakmunkás minimálbért. Ez az intézkedés főleg pályakezdő rendőröket érintett, és Orbán már 2011-ben megígérte. Az illetmények megemelése 9 milliárd forintba kerül egy évben, ez némi támpontot adhat arra nézve, hogy mire lehet elég az internetadóval összekapcsolt bérrendezés.
 
Támadás alatt
 
   Magát az internetadót a kipattanását követően rengeteg támadás érte, természetesen főként a világhálón. Egy internetes közösség vasárnapra demonstrációt is szervezett ellene. A visszavonását követelte a magyarországi hírközlési szolgáltatókat tömörítő Hírközlési Érdekegyeztető Tanács (HÉT). Amellett, hogy az újabb unortodox lépéssel ismét több nemzetközi lap cikkezett Magyarországról, erősen kritizálta a tervezetet Neelie Kroes digitális ügyekért felelős jelenlegi biztos. A kritikák szerint az új adó káros Magyarország digitális gazdaságára nézve: növeli az internet-hozzáférés fogyasztói árát, miközben Magyarország az uniós átlag alatt szerepel az internethasználat, a szélessávú hozzáférés és a digitális szabályozás tekintetében. Hátrányos az ország gazdasági fejlődése szempontjából, csődbe viszi a kis- és közepes méretű szolgáltatócégeket, korlátozza az információhoz való hozzáférést és hátráltatja a kifejezés szabadságát. Egyébként maga a Fidesz is tiltakozott 2008-ban az internetadó bevezetése ellen, amikor Hiller István kulturális miniszter 0,8 százalékos hozzájárulás bevezetését javasolta, ami a mobil-tartalomszolgáltatásra és az internet-szolgáltatásra is kiterjedt volna. Akkor az internetadó ötlete elbukott.

Forrás: HVG