A Magyar Kórházszövetség orvosi rezsicsökkentést szorgalmaz

A kórházak lejárt adósságállománya megközelítette a 63 milliárd forintot

 Aki azt ígéri, hogy rövid időn belül megoldja az egészségügy gondjait, nincs tisztában a probléma súlyával – figyelmeztet a Magyar Kórházszövetség. A szervezet orvosi rezsicsökkentést szorgalmaz – olvasható a Szabad Földben.

   Október elejére a kórházak lejárt adósságállománya megközelítette a 63 milliárd forintot. Egyes gyógyszer-nagykereskedők az egészségügyi intézmények többségének már csak készpénz és az adósság tőketörlesztése ellenében szállítanak.
 
   A kórházak az orvostechnológiai eszközöket árusító cégekkel szemben 80 milliárdos tartozást halmoztak fel, ami hosszú távon e vállalkozások csődjéhez vezethet. – Ez a betegellátásra is jelentős hatással lehet. Az így fellépő termék- vagy eszközhiány akár az életmentő műtéteket is veszélyeztetheti, hiszen olyan kellékekről van szó, melyeket például szívműtétekhez, agyvérzéskezeléshez és más összetett beavatkozásokhoz használnak – nyilatkozta Csipő Georgina, az Összefogás a Fenntartható Egészségügyért szakmai program koordinátora.
 
  A Magyar Kórházszövetség számításai szerint a siralmas helyzeten 180 milliárd forint pluszforrás segítene. Javaslatcsomagot állítottak össze: ebből a hatalmas összegből miként lehetne legalább 100 milliárdot előteremteni úgy, hogy miközben az egészségügy többletforráshoz jut, a lakosság egészségügyi rezsije csökken.
 
  A számok arról árulkodnak, hogy gyógyszerre, fogászati kezelésekre és hálapénzre költünk a legtöbbet. A javaslat szerint a későbbiekben mindenki számára elérhető lenne, hogy évente legalább egyszer térítésmentesen vegyen részt fogászati és szájüregi rákszűrő vizsgálaton. Paraszolvencia formájában 40–70 milliárd forintot teszünk évente a kiváltságos egészségügyi dolgozók zsebébe, ráadásul ez a pénz leginkább adómentesen vándorol. A hálapénz kikövetelését bűncselekménynek minősítenék a javaslattevők. Felvilágosító és prevenciós programokkal, az alapellátás megerősítésével, az ellátórendszeren belül jól megszervezett betegirányítással érnék el, hogy ritkábban forduljunk orvoshoz, s ezáltal kevesebbet költsünk a gyógyulásunkra.
 
   A javaslat megfogalmazói egyik kezükkel adnak, de a másikkal elvesznek: a többletforrás előteremtéséhez emelnék a szociális hozzájárulási adót és az egészségbiztosítási járulékot 0,5-0,5%-kal, kiterjesztenék a baleseti járulékot (a benzin és gázolaj árában +2 Ft/l, valamint az útdíj árában +5 Ft/100 km). Egészségügyi szolgáltatási járulékot fizettetnének a külföldön dolgozó magyar munkavállalókkal, de térítésköteles lenne a választott orvossal történő szülésvezetés és a várólistán kívüli ellátás is. A tervek között szerepel többek között az ápolásbiztosítás elindítása (50 év alatti munkavállalók részére, igénybevétel csak a nyugdíjkorhatár elérésével – azaz 15 év múlva), a központosított textíliabeszerzés és -mosatás, a fizikoterápiás kezelések maximálása, a várólistán kívüli ellátás megfizettetése. Az egészségügyi intézmények piaci alapon többletbevételhez juthatnának, ha a leginkább eladható szolgáltatások közé sorolható fölösleges kapacitásokat kiajánlják bel- és külföldi betegek számára.
 
   Támogatnák a térítés ellenében végzett egészségügyi szolgáltatások bevezetését az állami fenntartású intézményekben, ügyelve, hogy a biztosított betegek ne kerüljenek hátrányba a fizetős páciensekhez képest. Komoly változások kellenek a betegellátás minden szintjén, ami a jelenlegi forrásokkal igen nehéz – véli dr. Sinkó Eszter, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserközpontjának igazgatóhelyettese.
 
   A kormányzat az aktuális adósságállományt még hajlandó kifizetni, de azután úgy néz majd a kórházakra, mint a vörös posztóra. Első körben nyilván azt vizsgálják, van-e még mozgástér a kórházakon belül. Miután orvosból, nővérből jelenleg is hiány van, tehát a személyzet létszámából nem lehet lefaragni, így maradnak a dologi kiadások.
 
   Az orvosi technológiák alkalmazásában már eddig is óriásit kellett visszalépniük az egészségügyi intézményeknek. Megpróbálnak olcsóbb anyagokat beszerezni, ennek következtében állhat elő az a helyzet, hogy kínai fonalat rendelnek, ami a műtét során sebvarrás közben szakad el. Pénzhiány és pazarlás: e kettősség jellemzi egészségügyi rendszerünket – magyarázza az egészségügyi közgazdász. Nem ritka, hogy indokolatlanul befektetett betegek foglalják el a kórházi ágyakat, akiket a háziorvos is meggyógyíthatna. A kórházaknak pénzük nincs, ellenben teljesítményvolumen- korlátjuk van.
 
  Ha ezt nem töltik ki teljes egészében, akkor a későbbiekben kevesebb összegből gazdálkodhatnak. Ezért elsődleges szempont, hogy olyan betegeket kezeljenek, akik lehetőleg kevés kiadást jelentenek. Mindezzel együtt így is átlagban 50 ezer forintos hiánnyal zárul egy-egy átlagos kórházi eset. Sinkó Eszter szerint a pénzszűkéhez képest Magyarországon jelenleg túl sok az egészségügyi intézmény, és ezek túl sok szolgáltatást nyújtanak. Szerkezeti átalakításra lenne szükség, a felszabaduló forrásokat akár az orvosok és nővérek bérének emelésére is lehetne fordítani.
 
   A kórházak és szakrendelők működésére egyébként 630 milliárd forintot szán a következő évben az egészségügyi kormányzat, 8 milliárddal többet, mint az idén, ha nem vesszük figyelembe, hogy jövőre 60 millárdot félretettek adósságcsökkentésre.

Forrás: Szabad Föld