Szakszervezetek.hu

Milliókat küld létminimum alá a kormány?

Gyakorlatilag megszüntetné a munkanélküli-ellátást a kormány 2018-ra, ezzel párhuzamosan pedig remek választási költségvetést alakítana ki magának. A büdzsé középtávú terveit jóval a 2015-ös költségvetés szövegének benyújtása után csatolták. Átnézve az anyagot, indokolt lehetett a titkolódzás – olvasható a Népszabadságban.

  Egyértelmű, hogy a munkahelyteremtést a közmunkaprogram további erőltetésében látja a kormány. A teljes foglalkoztatottság eléréséhez, ami nagyjából háromszázalékos rátát jelent, valójában nem a versenysz féra hozzájárulására építenek. A középtávú tervekben ugyanis nagyjából egyszázalékos bővüléssel számolnak a vállalkozásoknál.
 
  Emellett azonban azt a célt tűzte ki Orbán Viktor, hogy 2018-tól megszüntetik a foglalkoztatást helyettesítő támogatásokat. Helyette jön a közmunka. Ez számításaink szerint plusz 200 ezer közmunkás hadrendbe állítását jelenti, összesen 4,3 millióra duzzasztva a munkaviszonnyal rendelkezők számát. Nagyjából százezerre lesz tehető emellett a munkanélküliek, vagyis azok száma, aki vagy két állás között vannak éppen, vagy inkább lemondanak a felkínált közmunka-lehetőségről.
 
  A közmunkások összlétszáma 2018-ra meghaladhatja a 400 ezer főt. A kilépési arány a közmunkából az MTA kutatása szerint nagyon alacsony. A közmunkások 13 százaléka tudott a közfoglalkoztatáson kívül állást találni magának 180 nappal azután, hogy befejezte a közmunkát, derül ki egy tavalyi kutatásból. Több mint ötven százalékuk pedig újra közmunkára jelentkezett. Ez a státusz azonban nem megoldás a megfelelő egzisztencia kialakítására, hiszen a havi nettó juttatás nem éri el a KSH által mért létminimumot – előbbi 50,6 ezer forint, a létminimum pedig 87 ezer. Hozzá kell tenni, hogy a minimálbér nettója is a létminimum alatt van, 66,5 ezer forint.
 
   Ezekkel az arányokkal számolva 2018-ban elmondhatjuk, hogy a nyilvántartott munkavállalók majd fele a létminimum alatt fog élni. A 400 ezer közmunkás mellett ugyanis a NAV adatai szerint 1,6 millióan évek óta a minimálbér vagy az alatti jövedelmet vallanak be. Utóbbi körbe bele kell érteni a zsebbe fizetett alkalmazottakat, ők többet költhetnek havonta a minimálbérnél, de a többség tényleg csak ennyit kap kézhez.
 
  Összességében megközelítőleg kétmilliós lehet majd azoknak a tábora, akik biztosan nem tudnak élni a havi juttatásukból, mellettük pedig valamivel több mint kétmilliós lesz az a kör, amely a létminimumnál magasabb nettó bért kap. A foglalkoztatási feszültségek fokozódására már készül a kormány, hiszen a 2018-as választásokig „összekuporgat” 600 milliárdot jóléti és hangulatjavító intézkedésekre.
 
   A friss elemként bevezetett adósságcsökkentési és fejlesztési alap ugyanis 2016-tól kezdve gyűjti majd a fölös forintokat. Bevételeit a kormány az élőmunkaterhek csökkentésére fordíthatja – meg másra is, ha a rendkívüli kiadások megkövetelik az átcsoportosítást, hiszen a terv is szigorúan feltételes módban szól az esetleges adócsökkentésről. A keret szépen duzzad majd az évek során, 2017-ben 320, a választási évben pedig már 600 milliárd forint lesz.
 
  Ebből egészen komoly járulékcsökkentést is lehet csinálni – az más kérdés, hogy a jelentős bevételkiesést a következő években is kompenzálni kell valahogyan. Ez a tény inkább az egyéb, egyszeri hangulatjavító intézkedések majdani meghozását valószínűsíti. Ám ha az utolsó fillért is járulékcsökkentésre fordítja a kormány, akkor a mostani 34,5 százalékos terhelést – ennyit kell fizetniük a bruttó bér után a munkavállalóknak kedvezmények nélkül – 30 százalék alá lehetne vinni, ami kifejezetten alacsony terhelést jelent.
 
   Kicsit ront a képen, hogy az egyéni járulékok az egészség- és nyugdíj-biztosítási alapba mennek, vagyis a tehercsökkentés erősen negatív hatást gyakorolna azok finanszírozására. De ennek a megoldásával már a 2018-ban felálló új kormánynak kell foglalkoznia.
 
Forrás: Népszabadság