Szakszervezetek.hu

Boros Péterné: szakemberhiány van a közszférában

Legfeljebb ezer fő részvételére számít a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete - tudta meg a Figyelő Online. Sokan Mikulás szakállban jelennek majd meg a József nádor téren.

   Tele a puttony! -címmel hirdetett megmozdulást december 6-ra az MKKSZ, s a résztvevők stílusosan virgácsot visznek a kormánynak. Szerintük nem érdemel mást, mert hat éve változatlanok az illetmények a közszférában, s a beígért életpálya-modell is késik, ráadásul százezrek kimaradnak belőle. „Nem igazak azok a számok, amelyeket vezető politikusok hangoztatnak annak alátámasztására, hogy hízik a bürokrácia, s az összes foglalkoztatotthoz viszonyítva tűrhetetlenül sok az állami alkalmazott, ugyanis meg sem közelíti az 1 milliót” - fogalmazott lapunknak Boros Péterné, az MKKSZ főtitkára. Mint mondta, valójában 680 ezer körül mozog a létszám. (2014 januárjában 691 ezer volt.) Az évenként időlegesen foglalkoztatott 200 ezres közmunkás turbózza fel a statisztikát - érvelt. Valójában szakember hiány van a közszférában - magyarázta - , a földhivatalokban, s a vidéki igazgatásban általános a túlórázás, a napi 10 órás munkaidő, amelyet azonban senkinek sem fizetnek ki. Másfél évvel ezelőtt életbe lépett egy törvénymódosítás, amelynek értelmében minden egyes kormánytisztviselő felvételéről, a legtávolabbi járásban is, a miniszterelnök dönt. Nem mernek senkit alkalmazni helyben, a nyugdíjba vonuló munkatársak helyét pedig nem töltik fel” - magyarázta, miért túlterheltek a hivatalok munkatársai, s miért van létszámfeszültség. 
 
Alulfizetettek

  Az elmúlt tíz évben 70 ezerrel csökkent a közigazgatási dolgozók száma, az egészségügyben pedig 30 ezerrel. Az ellátást is veszélyeztető létszámcsökkenés az egészségügyben érhető a leginkább tetten - mondta a főtitkár a Figyelő Online-nak. A közszolgáknak sok mindenből elegük van, de leginkább azt sérelmezik, hogy több tízezren állami alkalmazotthoz méltatlanul kénytelenek élni. A 680 ezres tábor csaknem egyharmada, 28 százaléka alacsonyabb bért kap, mint ami a közszolgálati illetménytábla alapján megilletné őket. Négyszázezren bruttó 214 ezer forint alatt keresnek havonta, 200 ezren pedig minimálbért kapnak. Ebből kell családjaikat eltartaniuk. „Sokan az éhenhalás szélén vannak, turkálóból öltözködnek, s azon izgulnak, hogy a villanyt vagy a gázt kapcsolják-e ki náluk, mert nem tudják kifizetni közüzemi számláikat” - érzékeltette Boros Péterné, miért tízszereződött meg a szakszervezet alapítványához érkező segélykérelmek száma az utóbbi időben. Az MKKSZ tárgyalásban van a kormánnyal, s a jövő héten kap választ arra, elfogadja-e a kabinet a javaslataikat, egyebek között az általános 5 százalékos, de minimum 10 ezer forintos béremelést, valamint a minden szektorra kiterjedő, az állami szolgálat megbecsültségét jelző életpályamodellt. 

Leépítések

   A létszámhiány miatt az állami szektorban sok helyen közmunkásokat alkalmaznak, ami szakértők szerint azért botrányos, mert ezek az emberek nem értenek a feladathoz. Másfelől - s ez etikai kérdést is felvet - köztisztviselői esküt sem tesznek, ennek ellenére hozzáférnek bizalmas hivatali adatokhoz. Egyik informátorunk megjegyezte: „elképesztő, hogy polgármesteri hivatalokban, köznevelési intézményekben, sőt, adócsoportnál is alkalmaznak közmunkásokat.” Az MKKSZ úgy tudja, megkezdődött egy újabb létszámleépítés. A szociális igazgatás átrendezése miatt hatáskörök kerülnek át a járásokhoz, emiatt az önkormányzatok már elkezdték a leépítéseket. Ezres nagyságrendben küldenek el helyi igazgatási szakembereket. „A kormánynak, úgy tűnik, nem érték a minőségi közszolgálat, az államreform program végrehajtása ugyanis további leépítésekkel jár, ami azonban vissza fog ütni” - húzta alá Boros Péterné. Úgy véli, értékválasztás kérdése, hogy mit preferál a kabinet. Komolyan veszi-e a Magyary programban meghirdetett „jó állam” megvalósítását vagy a mindenáron való spórolással lezülleszti a szolgáltatások nívóját, s ki-ki a saját bőrén tapasztalhatja majd a hivatali ügyintézéstől, a közoktatáson át a betegellátásig.
 
Forrás: Figyelő Online