Szakszervezetek.hu

Nyugdíjszabályok 2015-ben

 Az ado.hu cikke áttekinti a nyugdíjrendszer legfontosabb elemeit és azok idei változásait. Mivel az úgynevezett valorizációs szorzószámokat márciusban közlik, az addig nyugdíjba vonulók 2015-ös nyugdíját nem lehet megállapítani; az érintettek egyelőre nyugdíjelőleget kapnak.

Ki vonulhat nyugdíjba 2015-ben?
 
 A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban Tny.) 18. §-a szerint öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki betöltötte a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, rendelkezik legalább húsz év szolgálati idővel, és azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, nem áll biztosítási jogviszonyban.
 
Nyugdíjkorhatár
2010. óta a nyugdíjkorhatár fokozatosan emelkedik.
Öregségi nyugdíjkorhatár
aki 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap,
aki 1953-ban született, a betöltött 63. életév,
aki 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap,
aki 1955-ben született, a betöltött 64. életév,
aki 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap,
aki 1957-ben vagy azt követően született, annak a betöltött 65. életév.
2015-ben az 1952. második félévében születettek fogják betölteni nyugdíjkorhatárukat, a 62. életév betöltését követő 183. napon. Az 1952. első félévében születettek már 2014-ben elérték nyugdíjkorhatárukat. Az 1953-ban születettek, mivel nyugdíjkorhatáruk a betöltött 63. életév, 2016-ban válnak öregségi nyugdíjra jogosultakká.
 
Szolgálati idő
 
  Az öregségi teljes nyugdíjhoz húsz év szolgálati idővel szerzünk jogosultságot.
 
  Öregségi résznyugdíjra lesz jogosult az a személy, aki a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik.
 
A biztosítási jogviszony hiánya
2009. december 31. utáni időponttól nemcsak az irányadó nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően, hanem azt követően igényelt öregségi nyugdíj tekintetében is jogosultsági feltétellé vált a biztosítással járó jogviszony megszüntetése.
 
   Azaz a nyugdíjigénylő az öregségi teljes vagy résznyugdíj megállapítása napján nem állhat munkaviszonyban, vagy ezzel egy tekintet alá eső jogviszonyban, szövetkezeti tagsági viszonyban, ha a szövetkezet tevékenységében személyesen közreműködik, nem lehet főfoglalkozású egyéni vagy társas vállalkozó, illetve nem állhat díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban.
 
   A követelmény kiterjed a külföldön fennálló biztosítási jogviszonyra is.
A biztosítási jogviszony
sem Magyarországon,
sem – a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek hatálya alá tartozó személyek esetében – EU/EGT-államban, ideértve Svájcot is
sem – a szociális biztonsági (szociálpolitikai) egyezmény hatálya alá tartozó személy esetében (ha az egyezmény eltérően nem rendelkezik) – a szerződő államban
nem állhat fenn.
 
  Annak továbbra sincs akadálya, hogy a nyugdíj megállapítását követően ismét biztosítási jogviszonyt létesítsen az érintett személy, akár Magyarországon, akár külföldön.
 
Nyugdíjbavonulás korhatár előtt
 
  2012-től, így 2015-ben is csak a teljes nyugdíjkorhatár betöltésétől állapítható meg öregségi nyugdíj, a korábbi korai nyugdíjba-vonulási lehetőségek megszűntek.
 
  Egyedül a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugdíjba-vonulási lehetősége áll rendelkezésre.
 
   Öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik, és azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, nem áll biztosítási jogviszonyban.
 
   A nyugellátás szempontjából jogosultsági időnek számít a keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszony, valamint a terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekápolási segély, gyermeknevelési támogatás és az az ápolási díjban eltöltött szolgálati idő, amelyet súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel szerzett az érintett nő.
 
   A jogosultsági időn belül a keresőtevékenységgel, vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati időnek a harminckét évet el kell érni.
 
   Ez a követelmény súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel megállapított ápolási díj esetén legalább harminc év.
 
   Ez a jogosultsági idő saját háztartásban nevelt öt gyermek után egy évvel, minden további gyermek esetén további egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökkenhet.
 
   2015. január 1-től a jogosultsági idő szabályai további pontosítása során rögzítést nyert, hogy jogosító időszaknak minősül, mint a gyermekgondozási segélyben töltött idővel egy tekintet alá eső idő a három évnél fiatalabb gyermek gondozása, vagy tízévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén igénybe vett fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó időtartama.
 
   Ugyanígy a fogyatékos gyermekre tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel egy tekintet alá esik a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos tizenkét év alatti gyermek gondozása miatti fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó időtartama is.
 
Korhatár előtti ellátások
 
   2012. óta, mely időponttól csak a teljes nyugdíjkorhatár betöltésétől vehető igénybe öregségi nyugdíj, külön figyelmet érdemel a korhatár előtti, nyugdíjnak nem minősülő ellátások szabálycsoportja.
  
   A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvényben szabályozott estekben továbbra is van lehetőség korhatár előtti ellátás igénybevételére.
 
  Így például az 1953-ban született hölgyek, akik az 59. életévüket betöltötték, és legkésőbb 2012. december 31-ig legalább harminchét év szolgálati időt szereztek korhatár előtti ellátást vehetnek igénybe öregségi nyugdíjkorhatáruk, azaz a hatvanhárom év 2016-ban történő betöltése előtt.
 
  Ugyanígy – akik 2014. december 31-ig korkedvezményre szereztek jogosultságot, öregségi nyugdíjkorhatáruk betöltése előtt korhatár előtti ellátást igényelhetnek.
 
  (Mint ismeretes, 2014. december 31-ét követően újabb korkedvezményre jogosító időszak nem szerezhető a 2015. évi jogszabályváltozás következtében.)
 
Korhatárt követő nyugdíjbavonulás
 
  Ha a feltételek megengedik, nem szükséges a nyugdíjkorhatár betöltésének napjától a nyugdíjat igénybe venni.
 
   Ha a továbbfoglalkoztatás megengedett, vagy a versenyszférában, munkaviszony keretében dolgozik az érintett, a nyugdíj megállapítása nélküli továbbdolgozás a nyugdíj összegét kedvezően befolyásolja.
 
  Aki megszerezte a nyugdíjjogosultságot, azaz legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik, és a reá irányadó nyugdíjkorhatár betöltése után a nyugdíj megállapítása nélkül legalább 30 nap szolgálati időt szerez, nyugdíjnövelésben részesül.
 
   A növelés mértéke 30 naponként az öregségi nyugdíj 0,5 százaléka. A nyugdíjnöveléskor az öregségi nyugdíj meghaladhatja a megállapítása alapjául szolgáló havi átlagkeresetet.
 
Az öregségi nyugdíj összege 2015-ben
 
  Az öregségi nyugdíj összegének meghatározásánál 2015-ben is a már megszokott helyzettel találkozhatunk, azaz az ún. valorizációs szorzószámok, a korábbi keresetek szintre hozását biztosító mutatók megjelenésére várunk.
 
  A 2015. évi nyugdíjszámítási szabályokban új lesz az ún. valorizációs szorzószámok meghatározása, amely a nyugdíj megállapítást megelőző év kereseti szintjéhez emeli a korábbi évek kereseti adatait.
 
   A szintre igazítás az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedésének alapul vételével történik, és az évente meghatározott szorzók jelentős mértékben hatnak a nyugdíj összegére.
 
  A valorizációs szorzószámok közzététele március hónapban történik, így arra válaszolni, hogy mennyi lesz a 2015-ben megállapított nyugdíj összege, korábban sajnos nem lehet. (Januártól-márciusig nyugdíjelőleget kapnak az érintettek.)
 
  Ugyancsak befolyásolja a nyugdíj összegét az ún. degressziós sávhatár, azaz az az összeghatár, amely feletti jövedelem csak részben vehető figyelembe az ellátásnál.
 
  A 2015-ben megállapított nyugdíjak esetén a 372 000 forint feletti, az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereseteket érinti a degresszió, csakúgy, mint a korábbi években.
 
Keresőtevékenység 2015-ben
 
  A nyugdíjak és nyugdíjhoz kapcsolódó ellátások melletti keresőtevékenység szabályai időről-időre változnak.
 
  2015-ben is lehet keresőtevékenységet folytatni mind a korhatár előtti ellátások, mind az öregségi nyugdíj folyósítása mellett.
 
  Ha a keresőtevékenység korlátozott, az engedélyezett összeghatár túllépése esetén az ellátás folyósítása meghatározott ideig szünetel.
 
Korhatárt betöltöttek munkába állása
 
  Az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személyek nyugdíjuk folyósítása mellett korlátlanul folytathatnak keresőtevékenységet a versenyszférában.
 
   Közszférában történő foglalkoztatásuk és a nyugdíj kapcsolatát a Tny. 83/C. §-a szabályozza. A rendelkezés szerint a közszférában történő foglalkoztatás esetén az öregségi nyugdíj folyósítását a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig szüneteltetni kell.
 
   Az öregségi nyugdíj a nyugdíjas kérelmére akkor folyósítható újból, ha a nyugdíjas igazolja, hogy a közszférában történő foglalkoztatása megszűnt.
 
  A szüneteltetés időtartama alatt az érintett nyugdíjasnak minősül. A szüneteltetést követően a nyugellátás az időközben történt nyugdíjemelésekkel, és a Tny.22/A. § szerinti 0,5 százalékos mértékű növeléssel folyósítják.
 
Korhatár előtti ellátásban részesülők munkába állása
 
  Az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött, korhatár előtti ellátásban részesülő személyek évente a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát meg nem haladó összeghatárig kereshetnek.
 
  Az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott év december 31-ig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésig a nyugellátás szüneteltetésre kerül.
 
   Fenti szabályokat kell alkalmazni a nők negyven év jogosultsági idővel megállapított nyugellátása melletti keresőtevékenységre is.
 
   Ha a korhatár előtti ellátásban részesülő személy illetve a nők negyven év jogosultsági idővel megállapított nyugellátásában részesülő személy közszférában folytat keresőtevékenységet, nem a fenti szabályok, hanem a korhatárt betöltött személyek előzőekben ismertetett szabályai alkalmazandók.
 
Forrás: ado.hu