Szakszervezetek.hu

Intézmények megszüntetésével és elbocsátásokkal spórolna a kormány az egészségügyben

6-8 ezer orvos és 12-18 ezer nővér hiányzik a rendszerből, a beígért bérintézkedések az egészségügyben dolgozók azon csoportjai körében sem állítja meg az elvándorlást, akiket érintenek. Közben az a veszély is fennáll, hogy lesznek szegény kórházak, és jómódúaknak kiemelkedő színvonalú kórházak – mondja a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke.

   Szinte csak csepegteti a kormányzat az információkat az egészségügy átalakításának részleteiről – mondta el a 168 Óra Online-nak Kiss László, a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) elnöke. Előzetes egyeztetés nem zajlik az érdekvédelmi szervezetek és az államtitkárság között, így kevés konkrét információval rendelkeznek a szakszervezetek a közelgő változásokról.A sajtóban megjelent értesülések szerint intézmények megszüntetésével és elbocsátásokkal spórolna a kormány az egészségügyben. A Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke úgy tudja: a létszámleépítések során elsősorban a háttérintézményekben dolgozó, vezető beosztású alkalmazottaktól válnának meg. Ugyanakkor ha regionális vagy megyei központokkal működne tovább az egészségügy, az a követelmény, hogy ne legyenek egymás szomszédságában azonos profilú kórházak, létszámmozgatással is járhat. Kérdés azonban, lesz-e kiket mozgatni.
 
   Az egészségügyi rendszerből ugyanis 6-8 ezer orvos és 12-18 ezer nővér hiányzik. A szakszervezet szerint nincs a kormányzat részéről megnyugtató válasz arra, hogyan teszik vonzóvá a pályát, honnan lesz utánpótlás. A beígért bérintézkedések az egészségügyben dolgozók azon csoportjai körében sem állítja meg az elvándorlást, akiket érintenek. Az egészségügyi életpályamodell nem létezik, évek óta vár a szakma a bevezetésére, de a mostani lépések bérfeszültséget, elkeseredést generálnak. Példaként említette Kiss László, hogy a szakorvosok körében attól fog függni, hogy ki kapja meg a szakmai minimum bért, hogy a Markusovszky-ösztöndíjat – amely havonta nettó 100 ezer forinttal egészíti ki a rezidensek bérét – igénybe vették-e, és ha igen, mikor. Aki korábban vette igénybe, annak a mostani elképzelések szerint egyelőre nem fog járni a szakmai minimum bér. Ugyancsak
probléma, hogy az egészségügyben a gazdasági, műszaki háttérmunkát végzők az eddigi összes bérrendezésből kimaradtak.
 
   A kormány döntése értelmében teljesen el kell különíteni az állami és magánszolgáltatói tevékenységet az egészségügyben, és a jövőben az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) magánellátást nem fog finanszírozni. Kiss László szerint valóban szükség volt arra, hogy szabályozzák ezeket a kérdéseket, mert akadtak visszásságok, amikor az állami intézményben magánellátást nyújtottak. Ha valaki a saját pénzéből jobb ellátást akar, azt tehesse meg egy külön rendszerben – érvel a szakszervezeti elnök. Az a veszély azonban szerinte fennáll, hogy lesznek szegény kórházak és a fizetőképeseknek, jómódúaknak kiemelkedő színvonalú kórházak. Ezt a helyzetet csak azzal lehet elkerülni, ha megfelelő alapcsomagot köt a közellátáshoz a kormányzat, és ezt tudja garantálni.
 
   Azzal, hogy erősödnek a magántulajdonú egészségügyi ellátó
intézmények, a kormányzat pedig érdekelt abban, hogy a fizetős ellátás felé terelje a betegeket, Kiss László szerint érdekes utat jár be az egészségügy. Emlékeztet: 2012-ben állami fenntartásba vettek gazdasági társasági formában működő kórházakat. Ezeknek a privatizált kórházaknak a visszaállamosítását nyögi ma is a kormány.
 
   Az intézmények hátralékainak, adósságainak rendezése akadályozza, hogy jusson forrás bérrendezésre, utánpótlás-nevelésre. „Az egészségügyi rendszer az összedőlés szélén van, nagyon közel vagyunk ahhoz, hogy ez bármikor boruljon” – teszi hozzá. A FESZ elnöke attól tart, a jó szakorvosokat és szakdolgozókat elvonja a magánrendszer, és ez elsősorban majd a vidéki városi kórházaknál okoz humán erőforrás gondokat, amelyek akár a kórházak bezárásához is vezethet.

Forrás: 168 óra