Szakszervezetek.hu

A munkaviszony megszüntetése a több munkáltatóval fennálló munkaviszonyban

 
A törvény lehetővé teszi, hogy a munkavállalót több munkáltató közösen foglalkoztassa egy munkaszerződés keretei között. Ennek számos előnye lehet, de alaposan végig kell gondolni, hogyan fognak működni ebben a konstrukcióban az egyes munkajogi szabályok. Például, ki és hogyan lesz jogosult a munkaviszony megszüntetésére? – olvasható dr. Kártyás Gábor munkajogász írása a munkajog.hu oldalán.

   A többalanyú felépítés a munkaviszony megszüntetését igen bonyolulttá teszi. Az általános szabályok szerinti megszűnési okok tekintetében megállapítható, hogy a munkáltató jogutód nélküli megszűnése kivételével azok fogalmilag minden munkáltató vonatkozásában megszüntetik a jogviszonyt. Ettől eltérően, ha az egyik munkáltató jogutód nélkül megszűnik, attól a többiek tekintetében a jogviszony fennmarad, feltéve persze, ha legalább két munkáltató megmarad.
 
 Speciális megszűnési ok ugyanis, ha a munkáltatók száma egyre csökken. A törvény ezt a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével egyező helyzetnek tekinti. Így a munkavállaló jogosult annyi időre járó távolléti díjra, amennyi a munkáltató felmondása esetén járna, továbbá megfelelően alkalmazni kell a végkielégítés szabályait is. Mivel tehát a munkáltatók számának egyre csökkenésével a jogviszony automatikusan nem módosul hagyományos munkaviszonnyá, az utolsó munkáltatónak és a munkavállalónak újabb munkaszerződést kell kötnie, ha jogviszonyukat fenn kívánják tartani.
 
  A megszüntetési eseteknél a főszabály az, hogy a munkaviszonyt – eltérő megállapodás hiányában – bármely munkáltató, vagy a munkavállaló jognyilatkozata megszünteti. A több munkáltató által létrehozott munkaviszonyban tehát bármely fél jogosult egyoldalú nyilatkozatával valamennyi munkáltatóra kiterjedő hatállyal megszüntetni a jogviszonyt. Az egyik munkáltató megszüntető nyilatkozata így kihat a többi munkáltatóra is. Ettől azonban eltérően is megállapodhatnak a felek, például annak kikötésével, hogy minden munkáltató csak a maga vonatkozásában jogosult a jogviszonyt megszüntetni. Az is lehetséges, hogy a felek a munkaviszony megszüntetésének jogát csak meghatározott munkáltatóknak biztosítsák, ezzel tehát kizárhatják a jogviszony megszüntetésének jogából az egyik, vagy több munkáltatót. Mivel azonban a megszüntetési lehetőségeket rögzítő 64. § kógens, olyan értelmezés is lehetséges, hogy semelyik fél nem zárható ki a megszüntetés jogából. A részleges megszüntetési jog a munkavállalónak is biztosítható, azaz megengedhető, hogy úgy zárjon ki felmondással egy munkáltatót a jogviszonyból, hogy a többi – legalább két – munkáltatójával fennmaradjon a jogviszony.
 
   Az egyoldalú megszüntetési jogcímeknél (felmondás, azonnali hatályú felmondás) tehát a felek megegyezésétől függ, hogy a megszüntető nyilatkozat minden munkáltató vonatkozásában a munkaviszony végét eredményezi-e. Ha azonban az egyoldalú megszüntető nyilatkozat révén csak egy munkáltató maradna, a jogviszony automatikusan megszűnik. Nincs akadálya a részleges közös megegyezésnek sem. Azaz, a munkavállaló és valamely munkáltató közös megegyezésével az adott munkáltató kiléphet a munkaviszonyból. Ha a munkavállaló a közös megegyezéssel az egész jogviszonyból szabadulni kíván, úgy a megállapodáshoz mindegyik munkáltató beleegyezését meg kell szereznie.
 
   A munkaviszony részleges megszüntetését lehetővé tévő megállapodás persze igen kockázatos lehet. A munkáltatók közötti felelősség- és kockázat megosztást ugyanis felboríthatja a jogviszonyból távozó munkáltató. Különösen igaz ez, ha a bérfizetését felelős munkáltató lép ki, vagy ha a munkavállaló jogosult egyoldalúan kizárni egy munkáltatót a jogviszonyból. A megszüntetési jog gyakorlásának szabályozása ezért gondos körültekintést kíván meg.
 
   A több munkáltatóval létesített munkaviszonyban a munkáltatók a munkavállaló munkajogi igényével kapcsolatban egyetemlegesen felelnek. Ez az egyetemleges felelősség a munkaviszony végén teljesítendő kötelezettségekért (végkielégítés, felmentési időre eső távolléti díj, igazolások kiadása stb.) is fennáll és a jogellenes megszüntetés esetén is irányadó. Utóbbi esetben a munkavállaló a választása szerinti munkáltató ellen indíthat munkaügyi pert, az alperes tehát más is lehet, mint aki a megszüntető nyilatkozatot közölte.

Forrás: munkajog.hu