Szakszervezetek.hu

Azonnali felmondás kis késéssel?

Hogyan értelmezte a bíróság az azonnali hatályú felmondásra nyitvaálló szubjektív határidő leteltét? Banki esettanulmányunkból - amelyben Cenzúra Bizottság is szerepel - kiderül.
 
  A munkaügyi bíróság közbenső ítéletében megállapította, hogy az I. és a másodrendű felperesekkel közölt 2012. november 23-án kelt azonnali hatályú felmondások jogellenesek – derül ki a Kúria honlapján közölt jogesetből.
 
  A munkaügyi bíróság által megállapított tényállás szerint az elsőrendű felperes 2003. szeptember 1-jétől állt munkaviszonyban, munkaköre kirendeltségvezető, a másodrendű felperes 1997. december 2-ától állt munkaviszonyban, munkaköre hitelágazat-vezető volt. Mindketten a Cenzúra Bizottság tagjai voltak. Az alperes egyik, úgynevezett nagy kockázatú ügyfelétől, az R. F. Kft-től a másodrendű alperes részére 2012. októberében szóbeli kérelem érkezett két kölcsönszerződéséből eredő tőketörlesztés átütemezése iránt.
 
  Az adós szóbeli kérelméről a másodrendű felperes előterjesztést készített a Cenzúra Bizottsághoz, de annak megtárgyalására nem került sor a levonás időpontjáig.
 
  2012. november 6-án reggel az R. F. Kft. ügyvezetője nehézségeire hivatkozással kérte a helyzet „korrigálását”.
 
   A másodrendű felperes ezt követően egyeztetett az elsőrendű felperessel, aki az egyeztetést követően stornózta az R. F. Kft. 2012. október 31-ei automatikus törlesztéseit, és a levont összeget a fél pénzforgalmi számláján jóváírták. Mivel az alperes ügyvezetőivel a távollétük miatt nem tudtak egyeztetni, az I. és a másodrendű felperesek a stornózás megtörténtéről feljegyzést készítettek, és a munkáltatói jogkörgyakorló asztalán azt elhelyezték.
 
  A munkáltatói jogkör gyakorlója által felkért belső ellenőr által készített jelentés 2012. november 14-ére készült el. Ebben megállapították, hogy a felpereseknek nem volt jogosultsága az adott hitelügyletre vonatkozóan, mert az a Cenzúra Bizottság hatáskörébe tartozott.
 
   Az alperes a felperesek munkaviszonyát 2012. november 23-án kelt, és aznap ajánlott küldeményként postára adott intézkedéssel azonnali hatályú felmondással megszüntette. Az indokolás szerint a takarékszövetkezet vezető tisztségviselői a történtekről csak 2012. november 8-án szereztek tudomást.
 
   A munkaügyi bíróság rögzítette, hogy a felperesek keresete jogi indokai között szerepelt, hogy az azonnali hatályú felmondás jogát a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 78. § (2) bekezdésben foglalt határidőn túl gyakorolta az alperes, mert az annak alapjául szolgáló okokról 2012. november 7-én már tudomást szerzett. Ítéletében megállapította, hogy az azonnali hatályú felmondások jogellenesek. A másodfokú bíróság közbenső ítéletével az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét helybenhagyta, eltérő indokok alapján.
 
   A felperesek felülvizsgálati kérelme az alábbiak szerint alapos.
 
  Alappal hivatkozott azonban az alperes arra, hogy az azonnali hatályú felmondás jogának gyakorlásával nem késett el.
 
  Az Mt. 78. § (2) bekezdés alapján az azonnali hatályú felmondásra nyitvaálló szubjektív határidő tizenöt nap. Az Mt. 25. § (6) bekezdése szerint a határidőt – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – akkor kell megtartottnak tekinteni, ha a lejárat napjának végéig a jognyilatkozatot közlik, vagy ezen időpontig az egyéb magatartás tanúsítása megtörténik.
 
  A törvényszék azt helytállóan állapította meg, hogy az azonnali hatályú felmondás alapjául szolgáló okról való tudomásszerzés időpontja 2012. november 14-e. Az azonnali hatályú felmondásra nyitvaálló szubjektív határidő 2012. november 29-ével járt le. Peradat, hogy e napon az intézkedését a munkáltató tértivevényes ajánlott küldeményként postára adta. Az azonnali hatályú felmondási jog gyakorlására irányadó tizenöt napos szubjektív határidő megtartottsága megállapítása során azonban nem az Mt. 24. § (2) bekezdésének, hanem az Mt. 25. § (6) bekezdése és az Mt. 78. § (2) bekezdés rendelkezésének alkalmazásának van jelentősége. A törvény ugyanis az azonnali hatályú felmondás jogának gyakorlására, nem pedig az intézkedés közlésére írja elő a tizenöt napot szemben például az Mt. 28. § (8) bekezdés rendelkezésével, ahol a megtámadásra irányuló jognyilatkozat másik féllel történő közlésére biztosít 30 napos határidőt a törvény.
 
  Az Mt. 78. § (2) bekezdésben foglalt előírás az az Mt. 25. § (6) bekezdésben foglalt eltérő rendelkezés, amely alapján az azonnali hatályú felmondásra előírt tizenöt napos szubjektív határidő megtartottsága nem a jognyilatkozat közlése [Mt. 24. § (1) és (2) bekezdés], hanem a jog gyakorlása alapján állapítható meg. Adott esetben a munkáltató ennek határidőben eleget tett, az arra jogosult jogkör gyakorló döntését meghozta, írásba foglalta, és ennek közlése iránt postai szolgáltatás útján intézkedett.
 
   A törvényszék által megjelölt eseti döntések jelen ügyre nem irányadóak. Azok próbaidő alatti azonnali hatályú megszüntetésre vonatkozó munkáltatói intézkedésekről szólnak. A próbaidőre azonban nem az azonnali hatályú felmondásra vonatkozó rendelkezések alkalmazandók, mivel a próbaidő olyan időtartam, amelyre a 26. § rendelkezései vonatkoznak, míg az azonnali hatályú felmondásra nyitvaálló szubjektív határidőre az Mt. 25. § (6) bekezdése, és a 78. § (2) bekezdése együtt irányadó.
 
 
Forrás: munkajog.hu