Kilátástalan bértárgyalások?

Sok cégnél csak a minimálbér emelése elérhető

A cégek alig felénél van esélyük a munkavállalóknak arra, hogy béremelést kapjanak. A legrosszabb helyzetben a kiscégeknél dolgozók vannak – írja a bama.hu.

   Nem egy olyan cég van a megyében, ahol gyakorlatilag a válság kitörése óta, vagyis immár hét esztendeje nem volt valamire való béremelés. A jelenség már nemcsak a kisvállalkozásoknál – sokszor legális munkaszerződés nélkül – dolgozókat érte utol, hanem a nagyobb vállalatok munkavállalóit is.
 
   – Évről évre egyre nagyobb kihívást jelent ilyenkor év elején a bértárgyalások lefolytatása. Azoknál a cégeknél, amelyeknél olyan munkavállalói érdekképviselet működik, amelyik ágazati szinten is erős, ott nagyobb az esély a megállapodásra – mondta lapunk érdeklődésére Benke Norbert, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének megyei képviselője.
 
   A szakszervezeti vezető elmondta, hogy idén az érdekegyeztetés után 3-4 százalék az emelés ajánlott mértéke, és csak néhány helyen érhető el könnyen ez a szint. Az ágazatok többségénél viszont csak a minimálbér kötelező követése ösztönzi évente a bérfejlesztést, amivel viszont úgymond „összetorlódnak” a fizetések, eltűnnek az ösztönző különbségek is.
 
Sokan féltik a munkájukat, és inkább nem tiltakoznak
 
  A bértárgyalások aktualitását erősíti a Pick pécsi üzemében kedden tartott figyelmeztető sztrájk is. A demonstráció okát itt is a fizetések körül kialakult vita jelentette, a szakszervezet tájékoztatása szerint a munkáltató ellentételezés nélkül emelte meg kiadós mértékben a dolgozóktól elvárt napi normát.
 
  A húsosok sztrájkja előtt Baranyában hat, illetőleg négy éve a vasutasok és a Volán dolgozók tartottak munkabeszüntetést, illetve a pedagógusok körében merült még fel a demonstráció lehetősége. A korábban gyakoribb sztrájknak a válság, az annak nyomán kiterjedő munkanélküliség szabott gátat, a dolgozók nagy része a munkahelyét féltve nem kapcsolódik az ilyen megmozdulásokhoz.
 
   A húsipari terület pécsi munkavállalói ugyanakkor talán nem véletlenül döntöttek a figyelemfelkeltő tiltakozás mellett. Mint ismeretes, az ágazat nagy váltás előtt áll, másfél-két éven belül lép be a mohácsi giga-vágóhíd, aminek kapcsán a pécsi üzemet várhatóan bezárják. Az itteni dolgozók csak az utazást vállalva juthatnak munkához Mohácson.
 
Szegény dolgozók
 
  Benke Norbert, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége baranyai képviselője szerint a jelenlegi foglalkoztatási helyzetben a dolgozók „végső elkeseredésükben” folyamodnak a sztrájk lehetőségéhez. Ennek kiváltója lehet a munkakörülmények alakulása, de leggyakrabban a fizetésekkel van kapcsolatban. Mint a szakszervezeti vezető kiemelte, a munkáltatók a visszautasított béremelési kérelmek kapcsán gyakran hivatkoznak a kiszámíthatatlan gazdasági környezetre, a piac, a megrendelések kedvezőtlen alakulására.
   Ennél is rosszabb, amikor a cégek erőből oldják meg a kérdést, a gyakran szerződés nélküli munkavállalóknak esélyük sincs, hogy érvényesítsék érdekeiket.
 
  – Azt hiszem, hogy a helyzetről mindent elárul két szám. Ma Magyarországon a nettó minimálbér összege 68 800 forint, ezzel szemben a létminimum értéke 88 000 forint. Számos ágazatban a munkavállalók többségét a minimálbéren alkalmazzák csak, egyértelmű tehát, hogy azok körében is felütötte a fejét a szegénység, akiknek rendes munkájuk van.
 
Forrás: bama.hu