Szakszervezetek.hu

Idén ne nagyon számítson semmilyen cafeteriára

Agyonvágta a kormányzat a cafeteriát, az adótörvény változások ismeretében a hazai kkv-k mindössze 42 százaléka tervez valamilyen béren kívüli juttatást nyújtani dolgozóinak idén. Ezzel a korábbi javuló trend után rég nem látott mélységbe zuhant a cafeteriában gondolkodó vállalkozások aránya. A legkevesebb cafeteriára idén a kereskedelmi és a szolgáltató cégek dolgozói számíthatnak – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás legutóbbi adataiból.

   Az idei évre vonatkozó adótörvény elfogadása után készült negyedéves K&H kkv bizalmi index felmérés eredménye szerint rég nem látott mélységbe, 53-ról 42 százalékra zuhant a cafeteriában gondolkodó vállalkozások aránya, holott a korábban beharangozott, a cégek szempontjából negatív módosítások végül jóval enyhébbek lettek. Az eredmények azt mutatják, hogy a kkv-k körében továbbra is az Erzsébet-utalvány, a közlekedési költségek megtérítése és a SZÉP Kártya az abszolút kedvencek, azonban mindhárom juttatási forma népszerűsége jelentősen csökkent.
 
   A visszaesés hátterében egyértelműen az áll, hogy az adótörvény módosításának következtében a két új adózási keretösszeg jelentősen megnöveli és bonyolítja a munkáltatók adminisztrációs terheit. A kedvezményes, 35,7 százalékos adózással nyújtható béren kívüli juttatások éves keretösszege – a SZÉP Kártyát leszámítva – a korábbi 500 ezer forintról 200 ezerre csökkent. Az éves keretösszegen felül már 51,17 százalék közterhet kell fizetnie a vállalkozásoknak az olyan klasszikusnak számító cafeteria elemeknél, mint például az Erzsébet-utalvány vagy a helyi utazási bérlet. A SZÉP Kártya esetében ennél kedvezőbb a helyzet, hiszen éves szinten továbbra is 450 ezer forint úgynevezett rekreációs keretösszeg nyújtható a dolgozóknak.
 
  A béren kívüli juttatás alkalmazásának gyakorisága minden ágazatban jelentősen lecsökkent. A legkevesebb cafeteriára idén a kereskedelmi (36 százalék) és a szolgáltató cégek dolgozói számíthatnak (42 százalék). Az ipari, építőipari vállalkozásoknál ez az arány 46 százalék, míg a mezőgazdasági cégeknél a legkedvezőbb a helyzet, közülük minden második cég szándékszik beépíteni bérezési rendszerébe valamely cafeteria elemet. Minden szektorban egyaránt az Étkezési Erzsébet-utalvány és a munkába járás költségeinek megtérítése a két legnépszerűbb juttatási forma.
 
   A különböző árbevételű cégek viszont egészen másként vélekednek a béren kívüli juttatásokról. Míg a mikro- és kisvállalkozásokat úgy tűnik érzékenyen érintették az adótörvény változások, addig a középvállalkozásokat egyelőre nem befolyásolják a szabálymódosítások. A mikrovállalkozásoknál 51-ről 37 százalékra, a kisvállalkozásoknál pedig 55-ről 43 százalékra zuhant vissza a béren kívüli juttatással tervező cégek aránya. A középvállalkozások azonban szembe mennek a kkv trenddel, náluk fél éve növekszik folyamatosan a cafeteriával kalkulálók aránya. Jelenleg közel kétharmaduk (65 százalék) tervezi béren kívüli juttatással támogatni munkavállalóit, ami 11 százalékpontos ugrás az előző negyedévhez képest. A méretarányból adódóan, a nagyobb cégeknél kiépített szakmai apparátus intézi a béren kívüli juttatásokat, így ez is befolyásolja a cafeteria jellegű juttatások folyamatos igénybevételét. Abban azonban a cég nagyságától függetlenül egységes a kép, hogy az étkezési, illetve utazási hozzájárulást választják legtöbben.
 
Forrás: HVG