Szakszervezetek.hu

A szakszervezetek átfogó tárgyalásokat szeretnének

Érdemi tárgyalást folytatnának a szakszervezetek Orbán Viktornak a keményen dolgozó emberek felemelésére tett ígéretéről. Az érdekvédők hangsúlyozzák: a béremelés mellett a munkavállalóknak legalább annyira fontos a jogszerű és biztonságos foglalkoztatás, márpedig e tekintetben lesújtók az adatok. Szerintük ha munkaalapú társadalomról beszélünk, nem mindegy, hogy ezt az érintettek teljes jogfosztottságban, jogaikat be nem tartva vagy korrekt körülmények között élik meg. Az érdekvédők felgyorsítanák a munka törvénykönyve, a sztrájktörvény módosításáról, s a korkedvezményről szóló tárgyalásokat is – írja a Magyar Nemzet.

   Jobb- és baloldali értékrendet valló szakszervezetek egyaránt üdvözlik Orbán Viktornak a keményen dolgozó emberek felemelésére tett ígéretét. Az érdekvédők átfogó tárgyalásokat várnak az ügyben, egyúttal hangsúlyozzák: a béremelés mellett a munkavállalók számára legalább annyira fontos a jogszerű és biztonságos foglalkoztatás, márpedig ezek tekintetében lesújtóak az adatok.
 
   – Csak üdvözölni lehet a szándékot, amelyről szeretnénk, hogy érdemi és átfogó tárgyalássorozat kezdődjön – mondta lapunknak Palkovics Imre, a keresztény-konzervatív Munkástanácsok elnöke a miniszterelnök évértékelőjén elhangzottakról. Itt Orbán Viktor arról beszélt, hogy a következő három év a mindennap keményen dolgozó emberekről és családjukról kell, hogy szóljon. – A magyar társadalom nem lehet többé olyan hely, ahol az egyes emeletek között nincs közlekedés, a keményen dolgozó magyarok százezreit is be kell engedni a polgári társadalomba. A cél, hogy mindenki, aki dolgozik, meg tudjon és egyre könnyebben tudjon megélni a munkájából – jelentette ki a miniszterelnök.
 
   Palkovics Imre lapunknak hangsúlyozta: egy átfogó bérfelzárkóztatási programra nem csak azért lenne szükség, mert a bérek aránytalanul elmaradnak a gazdaság teljesítményéhez képest, hanem mert a további gazdasági növekedés egyik forrása a belső kereslet növekedése lehet. Ráadásul – tette hozzá – hiába képzik akár jó szakemberek tömegét, ha azok külföldre mennek dolgozni a jobb kereset miatt. Az érdekvédő közölte: feltétlenül tárgyalni kell a munkajogi szabályozás átalakításáról is, a legfrissebb adatok szerint ugyanis a megvizsgált munkáltatók 73 százalékánál találtak valamilyen szabálytalanságot. Ez az ellenőrzött munkavállalók 71 százalékát, mintegy 101 ezer munkavállalót érintett. A jelenség oka Palkovics szerint az, hogy a munkavédelmi, munkajogi szabályok olyan mértékben lettek lerontva, hogy ma már jobban megéri azokat be nem tartva foglalkoztatni, a szabálytalanságoknak szinte semmiféle következményük nincsen. – Nagyon fontos kérdés, hogy emberek megéljenek a jövedelmükből, de legalább annyira fontos, hogy milyen körülmények között kell dolgozniuk. Ha munkaalapú társadalomról beszélünk, nem mindegy, hogy ezt az érintettek teljes jogfosztottságban, illetőleg jogaikat be nem tartva vagy korrekt körülmények között élik meg – fogalmazott Palkovics.
 
   A baloldali kötődésű Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnöke üdvözölte, hogy a kormány észrevette, milyen sokan dolgoznak kőkeményen és nem utolsósorban másodállásokban is azért, hogy megélhessenek. Székely Tamás reményének adott hangot, hogy a bejelentés nem csupán egy lufi, így a témáról széleskörű egyeztetés kezdődik. Az érdekvédő szintén a biztonságos munkahelyek szükségességére hívta fel a figyelmet, a legfrissebb adatok szerint ugyanis egy év alatt 17-ről 19 ezerre nőtt a munkahelyi balesetek száma, a halálos balesetek száma pedig 27 százalékkal emelkedett, amivel egy tíz éves csökkenő trend állt meg. Székely úgy vélte, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal megszüntetése, a kormányhivatalokhoz főosztályi szintű integrálása azt jelenti, hogy a kormány háttérbe szorítja azokat az ellenőrzéseket, amelyekkel meg lehet védeni a munkahelyek biztonságát. Az érdekvédő további fontos kérdésnek nevezte, hogy a korkedvezményes és korengedményes nyugdíj milyen formában hozható vissza. – Folyamatos, megszakítás nélküli munkarendben igenis képtelenség az öregségi nyugdíjig keményen dolgozni – jelentette ki Székely. Azt ő és Palkovics Imre is elismerte, hogy a Munka törvénykönyve, a sztrájktörvény módosításáról, s a korkedvezményről már megkezdődtek a kormánnyal a tárgyalások, ám „nem túl intenzíven”.
 
   Ami pedig a közszférát illeti: a 28 ágazati szakszervezetet tömörítő Közszolgálati Dolgozók Demonstrációs és Sztrájkbizottsága azt követeli, hogy minden olyan közszolgálati munkavállaló, aki központi bérintézkedések által nem érintett, részesüljön 10 százalék, de legalább bruttó 15 ezer forintos egyszeri bérintézkedésben.
 
Forrás: Magyar Nemzet