Szakszervezetek.hu

Sok kereskedő képtelen értelmezni a vasárnapi zárva tartás szabályait

A vasárnapi zárva tartás szabályait a kereskedők sok esetben még mindig képtelenek értelmezni – és ez valószínűleg nem az ő hibájuk. A hvg.hu-hoz az elmúlt napokban sok egyedi, cifrábbnál cifrább eset futott be, amelyeknél első látásra szinte eldönthetetlen, mit tegyen a boltos vagy a szolgáltató. Megkértük a szaktárcát, hogy értelmezze ezeket. Sokatmondó, hogy nekik is három napba telt, a boltokat ellenőrző fogyasztóvédő hatóság pedig nem vállalkozott a válaszadásra.

   Nagyon sok üzletnek és bolttulajdonosnak fáj a március 15-én élesedett vasárnapi zárva tartás.  De nemcsak a főként külföldi tulajdonú láncokat sújtja a boltzár, az éjjel-nappalik között is sok áldozatot szed a korlátozás, munkavállalók tízezrei keseregnek hol a hét többi napján meghosszabbított munkaidő, hol a kieső vasárnapi pótlék miatt. Közben olyan családi vagy egyéni, jellemzően magyar vállalkozókat is kellemetlen helyzetbe hoz a kormány által keresztülerőszakolt szabály, akik elvileg profitálhatnának a törvényből (mert ők nyitva lehetnének). A vállalkozók, cégek azonban nem szeretnék annyiban hagyni a dolgot, megpróbálnak kiskapukat találni. Ilyen például annak a trafikosnak az esete is, aki valamilyen megoldást talált (talán azt, hogy piaccá nyilváníttatja azt az épületet, amelyben ő is árul), így pedig kibújik a boltzár alól. Lapunkhoz befutott néhány érdekes történet, amelyet leleményes vállalkozók vagy olvasók osztottak meg velünk.
 
   Amikor összegyűjtöttük a legérdekesebb felvetéseket, és eljuttattuk a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz (NFH), egy nap várakozás után csak annyi derült ki, hogy a fogyasztóvédők nem is illetékesek a válaszadásban. Az NFH szerint a jogértelmezést a Nemzetgazdasági Minisztériumnak (NGM) kell megadnia, ami azért furcsa, mert a kereskedőket viszont élesben az NFH ellenőrzi – elvileg már március 15-től.
 
  Az ügyre rálátó egyik forrásunk szerint az NFH a fő szabályokra és a nagy piaci szereplőkre kénytelen koncentrálni, a csip-csup ügyekkel egyszerűen képtelen foglalkozni. A hatóságnál egyelőre nagyon ódzkodnak attól, hogy a kisebb, de problémásabb esetekbe belebonyolódjanak, úgy tartják házon belül, a jogszabály egyelőre annyira lyukas, hogy nagyon nehéz értelmezni, és ezzel rengeteg munka szakadhatna az NFH nyakába.
 
   Az NGM mindenesetre megválaszolta a feltett kérdéseinket, de sokatmondó, hogy három napba telt nekik. A válaszokat most közöljünk, hátha tisztul a kép azokban a városi legendákban, amelyek közszájon forognak.

1. Egy borospince úgy értelmezi a szabályt, hogy vasárnap este 10-től nem kóstoltathat bort, mert nem vendéglátóhely. Mit kell tennie a tulajdonosnak?
NGM: Abban az esetben, ha ingyenesen kínálnak bort, megtehetik 22 óra után is, mivel a kereskedelemről szóló törvény értelmében önmagában a borkóstolás nem minősül kiskereskedelmi tevékenységnek. Ha a borospince – a kereskedelmi hatósághoz történő bejelentésében megjelölten – kiskereskedelmi tevékenység mellett vendéglátási tevékenységet is folytat, akkor árusíthat bort, tekintettel arra, hogy a törvény hatálya nem terjed ki a vendéglátási tevékenységre. Ebben az esetben este 10 óra után is lehet bort értékesíteni a borospincében.

2. Egy kertészet vasárnap csak 150 négyzetméteren nyit ki, de a valóságban 200 négyzetméter feletti a területe. Megteheti ezt?
NGM: Az árusítótér az üzleten belül a termék vásárlóknak történő bemutatására és értékesítésére szolgáló terület. Az adott üzlet méretéről bejelentés során maga a kereskedő nyilatkozott, ezt az adatot a település jegyzője tartja nyilván. Ennek értelmében a kereskedő nem választhatja le az üzlet bizonyos részét vasárnapokon, illetve munkaszüneti napokon.

3. Egy olvasónk jelezte, hogy egy Vodafone üzletet látott vasárnap is nyitva, ügyfélszolgálatként. Megteheti ezt a cég? Hogyan lehet ellenőrizni, hogy a betérő ügyfeleknek nem ad el szolgáltatást/árut?
NGM: Az ügyfélszolgálat önmagában nem kiskereskedelmi tevékenység, mivel szolgáltatásnak minősül. Abban az esetben azonban, ha kiskereskedelmi tevékenységet folytat vasárnap, tehát terméket árul, jogszabálysértést követ el. Az ellenőrzés a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság hatáskörébe tartozik.
A Vodafone sajtóosztálya meg is erősítette, hogy „a jogszabályi előírásoknak megfelelően vasárnaponként a saját márkaboltok ügyfélszolgálati tevékenységet és SIM-kártyával kapcsolatos ügyintézést ellátva, míg a viszonteladói üzletek az ügyfélszolgálati tevékenyégi területen túl SIM-kártya- és készülékértékesítéssel is várják az ügyfeleiket”.

4. Ha egy pláza tetején télen jégpálya, nyáron teniszpálya van, sportlétesítmény lehet-e a teljes üzletház? Nyitva tarthat-e erre való hivatkozással?
NGM: A sportról szóló törvény kimondja, hogy sportlétesítmény a sportrendezvény megrendezésének helyszínéül szolgáló építmény és terület. Ennek megfelelően sportlétesítménynek kizárólag az annak céljára szolgáló építményt, illetve területet lehet tekinteni, a teljes üzletházat nem, mivel a sportlétesítményben nem jellemzően fordul elő kiskereskedelmi tevékenység ellentétben a bevásárlóközpontokkal.

5. A világörökségi részeken bizonyos szupermarketek nyitva voltak, bizonyos hipermarketek nem. Mi a szabály pontosan? Melyik járt el helyesen?
NGM: Március 24-én terjesztette a kormány az Országgyűlés elé a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvény módosítását, amelyben kezdeményezi a világörökségi területek törvény hatálya alá vonását. A javaslatot az Országgyűlés még nem tárgyalta meg, ennek megfelelően a hatályos szabályok alapján a világörökségi területen lévő üzletek nyitva tarthatnak az általános zárvatartási időszakban is. Természetesen a nyitva tartás nem kötelezettség, hanem lehetőség, ezért a világörökségi területen nyitva tartó és zárva tartó üzletek egyaránt helyesen jártak el.

6. Egy pékségben vasárnap lezárták azt a hűtőszekrényt, amelyben a tejtermékeket árulták. Helyesen értelmezik a szabályokat? Árulhatnak ilyet vasárnap?
NGM: A tejterméket tartalmazó hűtőt a pékségben nem kell lezárni. A törvény kimondja, hogy az általános szabályoktól eltérően a kizárólag pékárut és tejterméket értékesítő üzlet kiskereskedelmi napokon 5 óra és 22 óra között, vasárnap és munkaszüneti napokon 5 óra és 12 óra között nyitva tarthat.

7. Egy fitneszteremben nem árulnak vasárnap csokoládét, de a csomagolásból kibontva igen. Helyesen értelmezik a szabályokat?
NGM: Az edzőterem esetében a tevékenység központjában egy szolgáltatás nyújtása áll, így a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvény hatálya nem terjed ki rá. Ugyancsak nem terjed ki a törvény hatálya a vendéglátás keretében, jellemzően helyben, fogyasztási céllal forgalmazott ételek és italok értékesítésére sem.

Forrás: HVG