Lázár János 30-50 százalékos közszolgálati béremelést javasol

2016. július 1-jétől

Harminc-ötven százalékos béremelést javasol a közigazgatásban dolgozóknak a Miniszterelnökséget vezető miniszter 2016. július 1-jétől.

    Lázár János csütörtöki - több mint kétórás - sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy erre vonatkozó javaslatát a jövő héten teszi meg a kormánynak. Kifejtette, hogy 27 ezer járási hivatali dolgozó van, aki nem vezető beosztású, s az államreform sikere, a bürokrácia leépítése az ő munkájukon is múlik. Mint mondta, nem minisztériumi főosztályvezetők, helyettes államtitkárok, államtitkárok bérének emeléséről van szó, hanem azon jelenleg 80-100 ezer forintot kereső dolgozókról, akik az ügyfelekkel tartják a kapcsolatot.    

    A tárcavezető értékelése szerint az életpályamodellek rendszere láthatóan bevált, idén júliustól 68 ezer rendőrnek és tűzoltónak emelkedik átlagosan 30 százalékkal a bére, 2019-ig pedig évente további 5 százalékkal. Ezt jelentős változásnak nevezte, utalva arra, hogy a szférában 2001-2002-ben volt legutóbb a teljes állományra kiterjesztett bérfejlesztés Szólt arról is, hogy júliustól 18 ezer katona is szintén többet vihet haza; mindezek összesen 44 milliárd forintos többletkiadást jelentenek az államnak.

    Felidézte a tavaly megindult pedagógus életpályamodellt, s szólt arról is, hogy idén 6400 háziorvos is 130 ezer forinttal többet kap havonta.

    A minisztert kérdezték az ellenzéki pártok által szorgalmazott alapbérről is, amelyre úgy reagált: lehet róla beszélni, de hitelességi aggályai vannak, mert emlékszik az előző kormányok bércsökkentésére, a 13. havi juttatások megszűntetésére, a családi pótlék megnyirbálására.

    A deviza alapú autóhitelek forintosítására vonatkozó kérdésre pedig úgy felelt: egyelőre kisebbségben van azzal a véleményével, hogy meg kell tenni, de előbb-utóbb foglalkozni kell vele, mert nem tartható, hogy az emberek már rég visszafizették autóik árát és még most is háromszor annyival tartoznak.

    A sajtótájékoztatón téma volt az Első Nemzeti Közműszolgáltató is, Lázár János szavai szerint a kormány ebben látja a rezsicsökkentés garantálásának és folytatásának zálogát.

    Emlékeztetett: az Első Nemzeti Közműszolgáltató a közelmúltban kezdte meg működését, és jelenleg mintegy 300 postán van lehetőség arra, hogy az emberek csatlakozzanak az állami gázszolgáltatóhoz, amely a tervek szerint olcsóbban, gyorsabban és jobb minőségben szolgáltat majd, a keletkező hasznát pedig rezsicsökkentésre kell fordítani.

    Megerősítette egyúttal, hogy legkésőbb az év végén megkezdi a cég az áramszolgáltatást - ennek érdekében „komoly lépéseket” tesznek a következő hetekben -, és belép majd a távhőszolgáltatás piacára is.

    Lázár János arról is beszélt, hogy meg kell védeni a rezsicsökkentést az Európai Bizottság „támadásától”, a brüsszeli testület szerint ugyanis - mondta - ellentétes az uniós joggal, érdekekkel az eddigi 25-30 százalékos magyarországi rezsicsökkentés. A kormány a jövő héten első olvasatban tárgyalja a Brüsszelnek az ügyben adandó választ, amellyel megindulhat a párbeszéd a kabinet és a bizottság között - közölte a miniszter.

    A politikus a kabinet egyik legfontosabb feladatának nevezte, hogy a következő félévben megvédje és folytathassa a rezsicsökkentést a lakosságnak és az ipari szektornak egyaránt.

    A nonprofit elveket követő Első Nemzeti Közműszolgáltató felállításáról szólva úgy fogalmazott: az 1990-es évek privatizációja után ez az első olyan valódi lépés, amely a rezsicsökkentés mellett hozzájárulhat ahhoz, hogy az emberek ne legyenek kiszolgáltatottak a közművállalatoknak.

    Lázár János bejelentette egyúttal, hogy Orbán Viktor miniszterelnök - a Modern városok program részeként - jövő kedden Miskolcra látogat.

    A kérdések között szóba került a jövő évi költségvetés, amellyel kapcsolatban a miniszter elmondta: a kormány április 22-én, jövő szerdán foglalkozik a büdzsé elfogadásának rendjével és lehetséges tartalmával első körben.

    Szintén újságírói kérdésre a Miniszterelnökség vezetője jelezte, nem tud olyan tervről, hogy az állam további bankokat vásárolna.

    Lázár Jánost kérdezték az Iszlám Állam jelentette terrorfenyegetettséggel összefüggésben arról is, hogy szükséges-e a hazai biztonsági szint emelése. Azt mondta: nem tart olyan fázisban az ügy, hogy „látványos kirakatakciókra lenne szükség”, a nemzetbiztonsági kabinetnek havonta több alkalommal is elhárító és hírszerző tevékenységeket kell értékelnie.

    A tapolcai időközi választással összefüggésben úgy értékelt: tiszteletben kell tartani a választók döntését, s ebben a választókörzetben is - ahogy az egész országban - többet kell foglalkozni a munkahelyteremtéssel és több segítséget kell adni a családoknak.

    Az új jobboldali médiabirodalom kialakulását firtató kérdésre pedig úgy reagált: nincs véleménye, ugyanakkor a tapolcai választási kampányban világossá vált, hogy „nagy szerelem és szép barátság van kibontakozóban Simicska Lajos és a Jobbik között”.