Döntenek a szociális dolgozók bérrendezéséről

A szociális életpályamodell bevezetését 2016 januárjától tervezik

Zöld jelzést kaphat a héten a szociális ágazatban dolgozók bérrendezése, vagyis júliustól akár kilencvenezer ember fizetését is megemelhetik, éves szinten 15 milliárd forinttal – értesült a Napi Gazdaság több forrásból is. A lap úgy tudja, a kormány szerdai ülésén minden bizonnyal pontot tesz a szociális területen foglalkoztatottakat érintő kérdések végére, már csak azért is, mert a mostani lesz a kabinet utolsó ülése a jövő évi költségvetés tervezetének benyújtása előtt.

 Czibere Károly szociális ügyekért és társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkár megkeresésünkre közölte: a közigazgatásban és a szociális ágazatban dolgozók bérrendezése abszolút prioritást élvez. – A szociális területen foglalkoztatottak bérét a legutóbbi, két héttel ezelőtti ülésén is tárgyalta a kormány, de bizonyos szempontok miatt visszaadták azt. Nincs szükség sem a javaslat átdolgozására, sem törvénymódosításra, mindössze egy-két ponton ki kellett egészíteni a tervezetet – fogalmazott az államtitkár, aki hangsúlyozta: a területen dolgozók bérrendezésére vonatkozóan teljes kormányzati egyetértés van, így konszenzussal sikerült végigvinni a javaslatot. – A kormány elkötelezett amellett, hogy anyagilag és erkölcsileg is megbecsülje a szociális ágazatban dolgozók által végzett munkát. Az anyagi megbecsülés első lépése 2014 januárjában megtörtént, amikor a kormány éves szinten 12 milliárd forintos bérpótlék folyósításáról döntött – emlékeztetett korábban az államtitkár. – Amennyiben a kormány szerdán valóban döntést hoz a további bérrendezésről, júliustól éves szinten további 15 milliárd forinttal emelkedne a dolgozók bérére fordítható összeg – hangsúlyozta Czibere Károly.
 
  Szavaiból kiderült: a szociális életpályamodellt pedig, amely növeli a szférában dolgozók megbecsülését és javítja munkakörülményeiket, 2016 januárjától szeretnék bevezetni. Ezen a téren az államtitkár az egyik legfontosabb iránynak a differenciált finanszírozást nevezte. – Jelenleg több szolgáltatás esetében – mint a házi gondozás, a napközi, vagy az idősek bentlakásos intézményei – ugyanakkora finanszírozás jár a központi költségvetésből minden igénybe vevőnek, holott az állapotuk, a gondozási rászorultságuk egészen különböző – fejtette ki. Véleménye szerint fontos, hogy aki több gondozást igényel, annak több forrást juttassanak, mert ez igazságosabbá, és ez által hatékonyabbá teszi a források elosztását. A szociális ágazatban dolgozók minősítési rendszeréről Czibere közölte: a szakembereknek 2001 óta részt kell venniük továbbképzéseken, ha ez a fajta szakmai előmenetel lehet a minősítés egyik legfontosabb eszköze, talán felesleges külső minősítést beépíteni, mert ez a rendszer is mérheti a tapasztalatokat.

Farrás: Napi Gazdaság