Szakszervezetek.hu

Balogh Zoltán: 26 ezer ápoló hiányzik ma Magyarországon

A nem kikényszerített hálapénz legalizálása nem jelent megoldás az egészségügyi szakdolgozói területen jelentkező munkaerőhiányra, és a keresetek rendezésére - mondta az Inforádió Aréna című műsorában a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke. Balogh Zoltán szerint jelenleg mintegy 26 ezer ápoló hiányzik a rendszerből, és komoly gondokat vet fel az ápolói gárda elöregedése.

   A 8,2 milliárd forint hálapénzből 7,7 milliárd jut az orvostársadalomnak, és fél milliárd forint a szakdolgozóknak. Ha megnézzük, hogy ez hány szakdolgozóra oszlik el, azt lehet mondani, hogy fejenként 4908 forint jut. Olyan kismértékű ez a juttatás, ami nem oldja meg a problémát - fogalmazott a szakdolgozói kamara elnöke az Inforádió Aréna című műsorában.

  Balogh Zoltán hangsúlyozta: a kormánynak meg kell találnia azokat a pénzügyi forrásokat, intézkedéseket, amivel többletet lehet találni, azért, hogy itthon maradjanak a dolgozók, és ne álljon elő 5-10-15 év múlva olyan probléma, ami miatt nem tudják működtetni a rendszert.

  „Világosan látható, hogy 10 év múlva 15 ezer szakdolgozó megy nyugállományba, és helyettük 5 ezer szakdolgozó kerül be a rendszerbe ápolóként. Ha a kettő közötti különbséget nem tudjuk orvosolni, akkor ez nagyon nagy probléma” - hangsúlyozta a kamara elnöke.

  „Azért, hogy ne roppanjon össze az egészségügy, sok helyen továbbfoglalkoztatják az érintetteket” - mondta Balogh Zoltán. A kormányzat felismerte ugyan, hogy lépéseket kell tenni az egészségügyi szakdolgozói területen jelentkező munkaerőhiány ellen, azonban a célok eléréséhez szükség lenne anyagi ráfordításra is - mondta Balogh Zoltán.

  „Jelenleg az OECD országok népességre vetített átlagához képest Magyarországon körülbelül 26 ezer ápoló hiányzik a rendszerből” - emelte ki Balogh Zoltán.

Arra a kérdésre, hogy miért nincs 26 ezer, ápolóknak szóló álláshirdetés ma Magyarországon, a kamara elnöke úgy fogalmazott: ez azért van, mert a minimum rendeletben a számokat nem a valós igényekhez és szükségletekhez, hanem valóban egy minimum szinthez igazították.

  „Korábban is voltak minimum rendeletek, de akkor a kórházaknak volt lehetőségük körülbelül 1,3-mal szorozni a rendeletekben előirányzott szakdolgozói létszámot. Manapság viszont tényleg a minimumon vagyunk. Vagy a minimum éppen megvan, de a szakképesítési eloszlása nem megfelelő” - mutatott rá a kamarai elnök.

  Ha az ápolók körében a főiskolai és a szakközépiskolát, szakiskolát végzettek arányát nézzük, az arány nagyon eltolódott a képzetlenebbek felé. Ez azt jelenti, hogy az utóbbiak nem fognak tudni legálisan átvenni feladatot az orvosoktól, sőt még ápolói kompetencia-körben is csak felügyelettel dolgozhatnának - tette hozzá.

  A szakemberhiány mellett jellemző a túltermelés is - fejtette ki a kamara elnöke. Hozzátette: az iskolarendszeren kívüli oktatásban tömegével képeznek munkanélküli szakembereket, például gyógyszertári szakasszisztensből az éves nyugdíjba vonulók tízszeresét bocsátják ki.

  Balogh Zoltán arra is rámutatott, hogy szinte teljesen megszűnt az egészségügyi szakdolgozói terülten a határon túli magyar munkavállalók beáramlása. Ennek a környező országok uniós csatlakozása az oka, hiszen onnan is inkább Nyugat-Európába indulnak.

Forrás: InfoRádió