Szakszervezetek.hu

Béremelésre nincs utalás a javaslatban

Az ideivel nagyjából megegyező összeget, 153 milliárd forintot kapnak az egyetemek és főiskolák a 2016-os költségvetési javaslat szerint. A parlament előtt fekszik a felsőoktatási törvény módosítása is, amely egyebek mellett azt rögzíti, hogy a diploma és a nyelvvizsga-bizonyítvány öt éven belül visszavonható, ha jogellenesen szerezték meg - írja a Magyar Nemzet.

  Úgy tűnik, az elmúlt évek tízmilliárdos nagyságrendű emelései után a mostani szinten beáll a felsőoktatás támogatása; a 2016-os költségvetés szerint jövőre ugyanannyit kapnak az egyetemek és főiskolák, mint az idén. A 153 milliárdos támogatás mintegy 800 millióval haladja meg az ideit, míg az intézmények bevételeire előirányzott 282 milliárd változatlan maradt. Az intézmények közül a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szerepel külön soron, amely 4,3 milliárdos állami segítségre számíthat az idei 3,9-hez képest.
 
  A nem állami felsőoktatási intézmények ugyanannyit – 17,1 milliárdot – kapnak, mint 2015-ben, a diákhitelre szánt kiadások azonban 902 millióról 1,27 milliárdra nőnek. A Felsőoktatási Struktúraátalakítási Alap kerete 9,1-ről 5,2 milliárd forintra apad, megjelenik ugyanakkor a jövő évi büdzsében a felsőoktatási vagyongazdálkodás, amelyre 5,34 milliárd forintot irányoznak elő.
 
 Összesen százmillióval kíván többet fordítani a kormány a külhoni egyetemekre: határon túli felsőoktatási feladatokra 400, intézmények támogatására 300 milliót különítettek el.
 
  A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) nem elégedett a tervekkel, mivel az egyetemi tanárok garantált illetményét továbbra is 437 ezer forintra tervezi a kormány, pedig már nyolcadik éve nem emelték az összeget, ráadásul az oktatók többsége korántsem keres ennyit: az adjunktusoknak például a fenti illetmény 40 százaléka jár. Az érdekvédők követelik, hogy induljon meg végre a régen várt bérkorrekciós folyamat.
 
  Béremelésre vagy oktatói életpályamodellre nincs utalás a felsőoktatási törvény módosításában sem, amely szintén parlamenti szavazásra vár. Az oktatókra vonatkozó kritériumok szigorítása ugyanakkor belekerült: az egyetemeken 50 helyett 60, az alkalmazott tudományok egyetemein pedig 45 százaléknak tudományos fokozattal kell rendelkeznie. A módosult feltételek teljesítéséhez a javaslat szerint 2017. szeptember 1-jéig kapnak türelmi időt az intézmények. A tervezet korábbi verziójában nem szerepelt, de mégis meghagynák a főiskola elnevezést is, itt továbbra is csak az oktatók harmadától követelik meg a fokozatot. Az újonnan létrejövő, úgynevezett közösségi felsőoktatási képzési központok viszont a korábbi elképzelésektől eltérően már nem is minősülnének felsőoktatási intézménynek.
 
  Változás lesz az is, hogy az oktatóknak ezentúl munkájuk legalább 20 százalékát kutatással, művészeti vagy sporttevékenységgel kell tölteniük. A kutatóknak pedig legfeljebb 20 százalékot oktatásra kell fordítaniuk. Újdonságként lép be a rendszerbe a mesteroktatói munkakör, amelynek feltétele mindössze egy mesterszakos diploma, valamint tízéves szakmai-gyakorlati munkatapasztalat.
 
  A törvénymódosítás lehetőséget teremt arra, hogy a diplomákat, illetve nyelvvizsga-bizonyítványokat utólag vissza lehessen vonni. Az új szabály szerint erre a kiállítást követő öt éven belül van lehetőség, ha kiderül, hogy az adott oklevelet jogellenesen szerezték meg.
 
  Bekerült az előterjesztésbe egy névcsere is: a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolát (BKF) ezentúl Budapesti Metropolitan Főiskolának fogják hívni.
 
 Mint korábban már megírtuk, a módosítás lehetővé teszi azt is, hogy a hallgatók bármely szakon ingyen vehessenek fel idegen nyelvű tantárgyakat a kreditek maximum tíz százalékának megfelelő mértékben.

Cáfolja a rektor a feldarabolást     A Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) teljes átszervezéséről írt a Vs.hu, a cikk szerint az intézményről leválasztanák a Kertészettudományi, az Élelmiszer-tudományi és Tájépítészeti Kart is, a Villányi úti ingatlanokat pedig – a hozzájuk tartozó 7,3 hektáros arborétummal együtt – értékesítené a fenntartó. Az eladásért kapott pénzt állítólag a budai Vár újjáépítésébe akarja forgatni az állam. A portál szerint az egyetem feldarabolását a mai dolgozói állománygyűlésen jelenti be az intézményvezetés. Csakhogy ők egyelőre semmit sem tudnak erről. Rostoványi Zsolt rektor lapunk kérdéseire azt mondta: semmilyen átszervezést nem terveznek, de arról se tud, hogy a fenntartó épületeket adna el. – Jót szórakoztam a híren, ami nem először merül fel, de továbbra is csak azt tudom mondani, hogy szó sincs semmiféle átalakításról. A dolgozói értekezleten senki nem fog bejelenteni semmit – fogalmazott Rostoványi, hozzátéve: a rektori és kancellári vezetés határozott szándéka a hat kar egyben tartása, kifejezetten nagy hibának tartanák az egység megbontását, vagyis adott esetben harcolnának a karaikért. Az átszervezést tehát valószínűleg a fenntartó Emberi Erőforrások Minisztériuma eszelte ki, ők azonban egyelőre nem árulják el a terveiket, arra hivatkozva, hogy az „intézmények és karok átalakítására vonatkozó javaslat egyeztetése még nem kezdődött el”.

Forrás: Magyar Nemzet