Szakszervezetek.hu

A nemzetközi szakértők sem értik, mire jó a magyar közfoglalkoztatás

Az aktív munkaerő-piaci intézkedésekről rendezett beszélgetést az Európai Bizottság (EB) Magyarországi Képviselete magyar, lengyel és szlovák kormányzati és nem-kormányzati szakértők, valamint az EB foglalkoztatáspolitikai főigazgatósága képviselőjének részvételével csütörtökön Budapesten, az Európa Pontban.

    Szűcs Tamás, a képviselet vezetője elmondta: a foglalkoztatottság növelése az Európai Bizottság Magyarország számára készített ajánlásainak visszatérő eleme. Az idei javaslatok között szerepelt, hogy Magyarország csoportosítsa át a közmunka program forrásait az elsődleges munkaerő-piaci integrációt elősegítő, aktív munkaerő-piaci intézkedésekre – tette hozzá.    
 
 Jirí Svarc, az EB foglalkoztatáspolitikai főigazgatóságának képviselője szerint nem világos, mi a magyar kormány célja a közfoglalkoztatással. Hangsúlyozta, hogy differenciálni kellene a rendszert aszerint, hogy a társadalmi felzárkóztatást, az alacsony alapjövedelmű csoportok bevételhez jutását, vagy az elsődleges munkaerő-piacon való elhelyezkedést segítő készségek fejlesztését célozza, mert mindegyikhez más-más rendszer szükséges.
    
 
  Megjegyezte azt is, ha a cél a társadalmi felzárkóztatás, mint Magyarország esetében a roma kisebbségé lehet, akkor a rendszernek egy tágabb körű program részének kellene lennie, amely kezeli egyebek mellett az egészségügyi problémákat is, valamint egyénre szabott szolgáltatásokat tartalmaz. A közmunka nem működik csodaszerként minden problémára, a jelenlegi magyar program hibrid szolgáltatásokat tartalmazó rendszer, amelynek célcsoportjai nem érzékelik az előnyeit – jegyezte meg. Hozzátette: aggasztó, hogy számos esetben a közmunka kiszorítja az elsődleges munkaerő-piaci állásokat, így céljával ellentétes eredményt ér el.   
 
  Marosi Anna, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) elemzője elmondta: a kormány szeretné jobban bevonni a programba a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülőket. A kialakítás alatt lévő rendszer megkülönbözteti majd a munkanélkülieket aszerint, hogy van-e szükségük segítségre az elhelyezkedéshez, vagy önállóan is munkát találnak – fejtette ki. A második csoportba azok tartoznak, akik valamilyen aktív munkaerő-piaci eszköz – egyebek mellett bértámogatás, munkahely-teremtő támogatás, képzés, tanácsadás – bevonásával tudnak elhelyezkedni az elsődleges munkaerő-piacon. A harmadik csoportba tartoznak azok, akik csak a közmunka átmeneti igénybevételével tudnak elhelyezkedni – fejtette ki.  
 
   Az NGM azt is tervezi, hogy ha valaki a közmunkából elhelyezkedik az elsődleges munkaerőpiacon, akkor megkapná egy összegben a közmunkában még hátralévő időre neki járó, foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegét, ami jelenleg maximum havi 22 500 forint. Ezt uniós társfinanszírozásból a kormány kiegészítené a munkáltatónak szóló bértámogatással is, hogy érdeke legyen alkalmazni a korábban közfoglalkoztatásban dolgozó embert – mutatott rá az NGM elemzője.
 
     Scharle Ágota, a Budapest Intézet szakértője úgy vélte, hogy addig nem lesz politikai szándék a közmunkaprogram visszafogására, amíg a közmunkában dolgozók csökkentik a munkanélküliek és növelik a foglalkoztatottak számát a statisztikákban. Szlovákiában is van közmunkaprogram, de ott munkanélküliekként kezelik a programban dolgozókat – tette hozzá.
 
    Michał Steć, a lengyel munkaügyi minisztérium tisztviselője elmondta: a lengyel munkaerő-piacon tavaly májusban bevezetett új rendszer szerint a munkanélkülieket nem összességében, hanem egyénenként, ügyfélként kezelik. A foglalkozatásba való visszatéréshez nyújtott támogatás része egy személyes akcióterv összeállítása, valamint személyes tanácsadókkal való kapcsolattartás is – mondta.