Így évekig nem lesz nyugdíjemelés Magyarországon

Magas a munkaadói és munkavállalói járulék, de kevés az ebből befolyó összeg

A kormány 2019-ig tartó 5 éves kitekintéséből megtudjuk, mik az államháztartás várható számai. A kabinet orvosolni próbálja azt a problémát, hogy jelenleg többe kerül a nyugdíjrendszer és az egészségügy, mint amennyit erre a célokra járulékokból beszed az állam, ráadásul úgy, hogy igen magas a járulékok szintje. Ennek azonban ára van – írja a Privátbankár.

  A probléma több okból adódik: magas a munkaadói és munkavállalói járulék, de mégis kevés az ebből befolyó összeg, mert viszonylag alacsony a foglalkoztatottság más EU országokkal összevetve. A kiadási oldalt pedig az nyomasztja, hogy viszonylag sokan részesülnek különféle szociális ellátásokban. A nyugdíjasok számát a rokkant nyugdíj és az előrehozott nyugdíj visszaszorítása, valamint a fokozatos nyugdíjkorhatár emelés tartaná az aktívak számához képest elfogadható szinten, de ezt a kormány a nők 40 év utáni korai nyugdíjazásával erősen felborította.
 
Egyensúly

  Így most ismét sok a nyugdíjas, egyensúlyt pedig két módon lehetne tartani: járulékemeléssel vagy a nyugdíjak értékének csökkentésével. A kormány helyzetét könnyíti, hogy a várható gazdasági növekedés miatt a kettő kombinációját úgy valósíthatja meg, hogy egyik oldala se legyen feltűnő.
 
  A várt bruttó bérnövekedés ugyanis 4 százalék körüli lesz évente, így a befolyó járulék is ennyivel nő, feltéve, hogy sem a járulék mértéke, sem az aktív járulékfizetők száma nem változik jelentősen. A nyugdíjak emelése viszont csak az inflációnak megfelelő lesz (ami idén és jövőre várhatóan csak 1-2 százalék körüli, és utána sem várnak sokkal magasabbat), ami azt jelenti, hogy évente 2 és fél százalék körüli mértékben nő az extrán rendelkezésre álló összeg, ha nem nő a nyugdíjasok száma. Az viszont nőni fog a 40 éves munkaviszony utáni kedvezmény miatt, de nem akkora mértékben, ami ezt az összeget felemésztené.
 
A többlet

  Kérdés akkor, hogy hová kerül ez a többlet összeg? A választ akkor kapjuk meg, ha megnézzük az egészségügyre fordított kiadásokat is, valamint az ott befolyó járulékokat. A konkrét számokból az látszik, hogy a nyugdíjkasszába nem folyik be a fent számolt növekmény, hanem az egészségügynél jelenik meg. Ez úgy lehetséges, hogy a kormány nem különíti el teljesen a nyugdíj-, ill. egészségügyi járulékot, hanem a kettő közt van egy nagy közös halmaz, melyet a munkaadók fizetnek a munkavállalók után: ez a szociális adó. Ebből tetszés szerint csoportosít az állam ahhoz a szegmenshez, ahol szükség van rá.
 
  És pontosan ez az, ami történik: a növekvő járulékbevételekből egyre nagyobb arányban irányítanak az egészségügybe, így ott fokozatosan megszűnik a hiány, és a költségvetésnek nem kell kiegészítést befizetnie. Ez kétségkívül az államháztartás szintjén egészséges dolog, hisz a rendszer hosszútávon csak úgy működhet, hogy a nyugdíjra és egészségügyre beszedett járulék teljes mértékben fedezi ezeket a kiadásokat (miután mindkét ág csak folyó bevételekből finanszírozható, nincsenek felhalmozott alapok).
 
Reálértékben stagnálás

  Ennek viszont az a következménye, hogy a nyugdíjak nem tudnak reálértékben emelkedni akkor sem, amikor az aktívak reáljövedelmei emelkednek. Ugyanakkor az egészségügyre sem jut lényegesen nagyobb összeg, hisz ez a folyamat még mindig csak az egyensúly helyreállításához elegendő.
 
  Érdemi, vagyis reálértékben vett emelkedésre elvileg az ezt követő, 2020 utáni időszakban kerülhetne sor, feltéve hogy a gazdasági növekedés és így a reálbér-növekedés folytatódik. De még ekkor is két probléma adódik: egyrészt kérdés, hogy ekkor megáll-e a nyugdíjasok számának emelkedése, másrészt valamikor muszáj lesz csökkenteni a munkát terhelő járulékokat, hisz azok a gazdaság fejlődését már most is akadályozzák.
 
  A teljes munkaerőköltség jelenleg a nettó bér 196 százaléka. Régiónkban ez 170 százalék körül alakul, ezért egy idő után a százalékos adó, és járulékcsökkenés elkerülhetetlen. Így viszont valószínű, hogy belátható időn belül nem lesz reálértékben növekedés a nyugdíjakban, bár a várható demográfiai folyamatokat figyelembe véve az is valamennyire eredménynek tekinthető, hogy legalább reálértéküket megőrzik az ellátások.

Forrás: Privátbankár