Óriási veszteséget okoz nem megfelelő pozícióban lévő munkavállaló

A tehetségekről nem csak beszélni kell

A PwC friss tanulmánya számokkal és tényekkel szemléltetve mutatja be, hogy a tehetségek nem megfelelő kihasználása mekkora veszteséggel járhat egy vállalat számára. „A felmérésben ugyan nem szerepelnek magyarországi vállalatok, de a tendenciák és megállapítások sok hazai vállalatvezetőt meggyőzhetnek arról, hogy a tehetségekről nem csak beszélni kell, hanem aktív lépésekre van szükség ezen a területen” – mondja Bencze Róbert, a PwC Magyarország HR-tanácsadási üzletágának igazgatója a profitline.hu oldalán.
     A PwC által a LinkedIn - a világ legnagyobb online üzleti, szakmai közössége - megbízásából készített legújabb kutatása szerint a munkavállalók kismértékű alkalmazkodóképessége , azaz az átképzésre, új képességek elsajátítására vagy iparágváltásra való alacsony hajlandósága miatt dollármilliárdos veszteségek keletkeznek , és a vállalkozásoknak hatalmas összegeket kell kifizetnie toborzásra.

  Az „Alkalmazkodóképesség a túléléshez” című felmérés során a kutatók  a LinkedIn 277 millió munkavállalóból álló hálózatából származó több millió interakciót, valamint a PwC Saratoga adatbázisában, a humánerőforrás- és teljesítménymutatók egyik legfontosabb gyűjteményében szereplő 2600 munkaadótól származó információkat elemezték. A szakértők célja a kutatással, hogy megértsék, mely országok képesek  jobban kiaknázni a tehetségeikben rejlő lehetőségeket.

A kutatás 11 piacon belül 5 kulcsfontosságú viselkedésmintát vizsgált, és meghatározta a két legjelentősebb „költséget”, amelyek együttesen megközelítőleg 150 milliárd dolláros veszteséget jelentenek a gazdaság számára:

   130 milliárd dolláros kiesés a termelékenységben – a kutatás erős korrelációt állapított meg az vizsgált országok munkavállalóinak alkalmazkodóképessége és a vállalatok teljesítménye között. Ha a piacokon hatékonyabban lehetne az adott képességekkel rendelkező munkavállalókat a számukra megfelelő pozíciókhoz párosítani, ez akár 130 milliárd dollárral növelné a vizsgált 11 piac termelékenységét (ezen belül 65,6 milliárd dollárral Kínáét, 29,3 milliárd dollárral az Egyesült Államokét és 11,7 milliárd dollárral Brazíliáét).  

   Közel 19,8 milliárd dollárnyi  kiküszöbölhető toborzási költség - a szükséges képességekkel rendelkező munkavállalók nehézkes felkutatása megnöveli a toborzási költségeket a munkaadók számára. A  hosszabbra nyúló felkutatási idő és a nem megfelelő munkavállalók idő előtti távozása a cégtől a vizsgált országok vállalatai számára hozzávetőlegesen 19,8 milliárd dollárral magasabb toborzási költséget jelentenek. 
 
A munkavállalói alkalmazkodási mutató alapján legjobban teljesítő országok 
 
   A kutatás méret, fejlettség és iparági összetétel alapján a gazdaságok széles spektrumát elemzi. Minden egyes piacnak van egy  munkavállalói alkalmazkodási mutatója, ami a következő öt kulcsfontosságú viselkedésminta alapján kerül meghatározásra: az átlagos munkavállaló általi iparágváltások száma, az átlagos munkavállaló által a teljes karrier során betöltött pozíciók száma, a vállalaton belüli előléptetések átlagos száma a az adott piacon, valamint a rendelkezésre álló nyitott pozíciók száma elosztva az adott piac népességének számával. 
 
   A munkavállalói alkalmazkodási mutató egy erős indikátor, amely megmutatja, hogy a piac milyen mértékben képes reagálni a jövőbeni keresletváltozásokra, és nem csupán egy pillanatkép a gazdaság aktuális teljesítményéről. Az egyes országok eredményei jelentősen eltérnek egymástól (lásd a táblázatot), az első helyen Hollandia áll a „többnyelvű” munkaerejének és nemzetközi üzleti kapcsolatainak köszönhetően. 
 
   A fejlődő piaccal rendelkező Kína és India alacsonyabb pontszámokat értek el, mivel kevesebb kiforrott ágazattal rendelkeznek, és a földrajzi méreteik korlátozzák a mobilitást. 
 

   Németország és a többi jól teljesítő gazdaság a vártnál alacsonyabb pontszámot értek el, mert specializálódott gazdaságuk ugyan jól működő és stabil ágazatokkal rendelkezik jelenleg, az ország azonban pontosan emiatt nehézkesebben reagál a strukturális változásokra. 
 
 
   „Míg a munkanélküliség nő, az állások betöltetlenül maradnak, és a vezérigazgatók aggódnak a növekvő készségbeli különbségek miatt. A munkaadóknak és munkavállalóknak egyaránt alkalmazkodniuk kell a megváltozott körülményekhez és össze kell hangolniuk a képességeiket a lehetőségekkel a szervezetek termelékenysége érdekében. A kutatás rávilágít, hogy ha a piacokon hatékonyabban lehetne az adott képességekkel rendelkező munkavállalókat a számukra megfelelő pozíciókhoz párosítani, ez akár 130 milliárd dollárral növelné a globális termelékenységet, csökkentené a különbségeket és piaci versenyelőnyt jelentene” – kommentálta az eredményeket Michael Rendell cégtárs, a PwC HR-szolgáltatások vezetője.
 
   Dan Shapero, a LinkedIn HR-igazgatója hozzátette: „Az országok egyre inkább törekszenek arra, hogy humántőkéjük a megkülönböztetés alapja legyen a globális piacokon. A munkavállalók készségeinek, tudásának, tapasztalatának felmérése azonban a szakértői adatok hiányában eddig kihívást jelentett számukra. Bízunk benne, hogy a jövőben felhasználják kutatásunk eredményeit a munkavállalók hatékonyságának maximalizálása és a lehetőségteremtés érdekében.”
 
Javaslatok a munkavállalóknak, munkáltatóknak, oktatóknak és kormányoknak:
 
Munkavállalók
 
   A közösségi média térnyerésének és a több ponton összekapcsolódó globális munkaerőnek köszönhetően az új lehetőségek megtalálása, az új szerepekhez szükséges készségek elsajátítása és a kapcsolati háló kialakítása könnyebbé vált. Az is segíthet a karrierút megváltoztatásában, ha a munkavállalók lépést tartanak a cégek állásajánlataival vagy azonosítják a feltörekvő szektorokat.
 
Munkáltatók
 
  A tehetség elsődleges versenyelőnnyé válásával az üzletnek gyorsabban kell alkalmazkodnia az új piaci erőviszonyokhoz. A nem megfelelő szerepkörökben lévő tehetségek azonosítása utat nyit a munkáltatóknak, hogy a vállalatukhoz csábítsák a megfelelő embereket. A közösségi média lehetővé tette, hogy azonosítsák a lehetséges aktív és passzív jelölteket, akik közül sokan nem olyan munkát végeznek, amit szeretnének. A munkáltatóknak elemeznie kellene a tehetségeket azon „kemény” és „puha” készségek azonosításához, amelyek fontos szerepet játszanak a vállalati stratégiában, stratégiai kérdéssé téve a munkaerő felvételét.
 
Oktatók
 
   Az oktatásnak alkalmazkodnia kell az igényekhez: az oktatóknak azt kell szem előtt tartani, hogy mely képességek iránt nő a kereslet és mely foglalkozások lesznek meghatározóak a globális munkaerőpiacon. Úgy kell kialakítani a tanterveket, hogy a diákok az oktatási rendszerből kilépve a megfelelő készségek birtokában legyenek.
 
Kormányok
 
   A kormányoknak olyan hozzáállás kialakításában kell aktív szerepet vállalniuk, amely értékeli, támogatja és jutalmazza a alkalmazkodóképességet. Befolyásukat a a foglalkoztatási és bevándorlási törvények, valamint az oktatási és képzési rendszerek proaktív átalakításánál lenne érdemes érvényesíteniük.
 
Forrás: profitline.hu