Szakszervezetek.hu

Százmilliárdokban mérhető károkat okoz a munkahelyi stressz

Az Európai Unió tagállamainak évente átlagosan 136 milliárd eurójába, Magyarországnak mintegy 440 milliárd forintjába - azaz a 4-es metró árával azonos összegbe – kerül a nem, illetve nem megfelelően kezelt munkahelyi stressz, amely a kieső munkanapok 50-60 százalékáért felelős. A munkabaleseteket követően a munkahelyi stressz a második legnagyobb kockázati tényező, egy friss kutatás szerint Magyarországon már a dolgozók majdnem egyharmada szenved a munkahelyi stressztől. Az unió 28 tagállamában most egyszerre indul kampány a munkahelyi stressz ellen – írja a Világgazdaság.
 
  Egy friss felmérés szerint a munkavállalók 51 százaléka véli úgy, hogy munkahelyén általános a stressz, 10-ből 4-en pedig úgy vélik, hogy az azzal járó pszichoszociális kockázatokat az adott szervezeten belül nem megfelelően kezelik.
 
   De nem csak a munkavállalók egészségét veszélyezteti, a hiányzások számának növekedése, a hatékonyság csökkenése és a magas fluktuációt következtében a vállalatok versenyképességét is rontja a munkahelyi stressz. Ezen a helyzeten kíván most változtatni az Európai Munkavédelmi Ügynökség, amely az EU 28 tagállamában, Magyarországon a Nemzeti Munkaügyi Hivatal által működtetett Nemzeti Fókuszponttal együttműködve, „Egészséges Munkahelyek - Kezeljük a stresszt!” címmel kétéves kampányt indít, amellyel vállalatoknak kíván módszertani segítséget nyújtani a megfelelő stresszkezelési gyakorlatok kialakításában.
 
   A munkahelyi stressz elsősorban az időhiány, a túl szoros határidők, a képességeknek vagy a szakképzettségnek nem megfelelő elvárások, a személyi konfliktusok, az egyén vélt vagy valós érzései, illetve motivációja és elvárásai között kialakult feszültség, valamint a nem megfelelő munkafeltételek és munkakörnyezet miatt alakul ki, de forrása lehet a munkahelyi erőszak és a munkahelyi zaklatás is. „A munkavállalók a fizikai, idegrendszeri és pszichológiai adottságaiknak megfelelően képesek a munkavégzés terhelő hatásait kompenzálni. Egyeseknél a krónikus munkahelyi stressz miatt magatartási, pszichoszomatikus és pszichiátriai megbetegedések is kialakulhatnak ki” – mondja. Erősné Bereczki Edit, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal orvos szaktanácsadója.
 
   „Az európai kutatások és felmérések azt igazolják, hogy a munkahelyi distressz felismerésének, kezelésének, megelőzésének hiányosságai miatt nemcsak az egyének és a munkáltatók szintjén, de társadalmi szinten is egyre inkább számolni kell annak a gazdaság teljesítőképességére és az életminőségre gyakorolt negatív hatásával” – teszi hozzá a szakértő.
Az Európai Munkavédelmi Ügynökség korábbi, 36 ezer vállalat megkérdezésével elvégzett felmérése szerint a munkabaleseteket követően, a munkahelyi stressz a második legnagyobb kockázati tényező, amely az unió aktív korú népességének 28 százalékát, azaz 56 millió munkavállalót, a mintegy 4 millió magyar munkavállalóból pedig közel 1,1 millió főt érinthet közvetlenül.
   
   A munkahelyi stressz az Európai Unió tagállamaiban évente 136 milliárd euró kárt okoz a foglalkoztatóknak, elsősorban a vállalati szektornak, mivel a betegség miatt kieső és elveszített munkanapok mintegy 50-60 százalékának hátterében a stressz és annak negatív egészségi következményei állnak. Európai Uniós szinten a tagállamok átlagosan évente a GDP-jük 4 százalékát, Magyarországon körülbelül 880 milliárd forintot fordít a munkáltatók és az állam a munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések következményeinek kompenzációjára. Az európai statisztikákat figyelembe véve kijelenthető, hogy ennek az összegnek a fele, vagyis Magyarországra vetítve mintegy 440 milliárd forint a munkahelyi stressz nem megfelelő kezelése miatt vész el.
 
   A munkahelyi stressz kezeléséről 2004-ben kötöttek keret-megállapodást az EU és Szociális Partnerei, akik a munkahelyi stresszt komplex kezelést igénylő kollektív (nemcsak munkavédelmi) problémaként nevesítették. Magyarország 2008-ban ültette át jogrendjébe az uniós szabályozást, az arra vonatkozó részeket a Munkavédelmi Törvénybe integrálva. A törvény a munkáltatók számára ugyan előírja a „pszichoszociális kockázat” felmérését is, arra nincs egységes előírás, hogy ez miként történjen meg. Ezt a hiány igyekezett pótolni a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének Munkahelyi Stressz Kutatócsoportja még a múlt évben kidolgozott és awww.munkahelyistresszkerdoiv.hu címen közzétett kérdőívével, amelyen az adatgyűjtés március közepéig tartott, és a kutatók május közepére ígérték az adatok első feldolgozását.
 
   „A most kezdődő Egészséges munkahelyek – Kezeljük a stresszt! kampány célja annak bemutatása, hogy a pszichoszociális kockázatok ugyanolyan szisztematikus módon kezelhetők, mint bármely más munkahelyi biztonsági és egészségi kockázat.
 
Szerző: Világgazdaság Online