Futhat a pénze után, ha büntetőadóval sújtották

98 százalékos különadó
 
 Mitévő legyen az, aki nem törődik bele, hogy 98 százalékos adót vontak tőle, és szeretné a pénzét visszakapni azok után, hogy az Alkotmánybíróság megtiltotta e szabály alkalmazását. Mutatjuk a megoldást – írja az adozona.hu.

   Az Alkotmánybíróság (AB) elrendelte a 2010. évi XC. törvény 10. §-ának a 98 százalékos különadóra vonatkozó, nemzetközi egyezménybe ütköző rendelkezése alkalmazásának tilalmát a folyamatban lévő eljárásokban, ugyanakkor a különadóra vonatkozó egyéb szabályok változatlanul hatályban maradtak. Így annak, akinek 2013-ban a végkielégítéséből 98 százalékos különadó-alapot állapítottak meg, és abból az adót levonták, az adóbevallás útmutatója szerint mindezt úgy kellene bevallania, mintha mi sem történt volna. 

   Az AB határozat egyes elemzői szerint a 2010. évi XC. törvény 10. §-ának alkalmazási tilalma a NAV-ra is vonatkozik, ami azt jelenti, hogy az adózás rendjéről szóló törvény124/C §-a szerint kellene eljárni, vagyis az adózónak hosszadalmas hatósági intézkedések és bírósági eljárás nélkül kellene az adót visszakapnia. Más vélemények szerint az alkalmazás tilalma csak a bírósági eljárásokban kötelező, és úgy tűnik, hogy a NAV ezzel ért egyet, mivel eleddig nem adott ki tájékoztatást a 2013. évi adóbevallás érintett 07-es lapjára vonatkozóan.


   Egyelőre az a helyzet, hogy a 2010. évi XC. törvény hatályban maradt előírása értelmében, a személyi jövedelemadóról szóló (szja) törvény rendelkezéseinek alkalmazásában a különadó alapját a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni, azonban a kifizetés évére vonatkozó személyi jövedelemadó bevallásban azt elkülönítve fel kell tüntetni. Ha tehát a magánszemély a munkaviszonya megszűnésére tekintettel a volt munkáltatójától a kilépéskor kapott igazolás szerint a 2013. évben különadó alapját képező bevételt (végkielégítést, hallgatási pénzt stb.) kapott, ki kell kitöltenie a 1353 adóbevallás 07-es lapját.

   Ez arra a magánszemélyre vonatkozik, akinek megszűnt
–        költségvetési szervnél, állami, önkormányzati, közalapítványi forrásból alapított, fenntartott vagy működési támogatásban részesített más szervezetnél a foglalkoztatása,
–        az országgyűlési képviselő megbízatása,
–        a polgármesteri, a főpolgármesteri, a megyei közgyűlési elnöki, az alpolgármesteri, a főpolgármester-helyettesi, a megyei közgyűlési alelnöki jogviszonya,
–        az európai parlamenti képviselői megbízatása,
ha különadó-alapnak minősülő bevételt szerzett, kivéve azt, akinek a jogviszonya megszűnését követő naptári naptól a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott saját jogú nyugellátás, korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, balett-művészeti életjáradék vagy átmeneti bányászjáradék került megállapításra.


   A törvény szerint különadó-alapként kell figyelembe venni az említett jogviszonyok megszűnésével összefüggő pénzben fizetett, vagy bármely más formában juttatott összegeket (ideértve a jogviszony 2010. január 1-jét követő megszűnése jogellenességét megállapító bírósági határozatban szereplő összeget is), de nem kell beszámítani:
-       akinek a jogviszonya 2010. január 1-jét megelőző megszűnése jogellenességét bíróság határozatban állapította meg, az ezzel összefüggésben megítélt összeget,
-       akinek a bírói jogállása, az ügyészi szolgálati jogviszonya az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése miatt szűnt meg, a jogviszony jogellenes megszüntetésével kapcsolatban törvény vagy bírósági határozat alapján járó bevételt,
-       akinek a felmentési (felmondási) ideje alatt munkavégzési kötelezettsége volt, ennek időszakára járó munkabért, illetményt,
-       aki szerződéses katonaként leszerelési segélyben részesült a leszerelési segély összegét.

A különadó-alapként megállapított bevételből figyelmen kívül kell hagyni
-       az állami vezetők, országgyűlési képviselők, polgármesterek, alpolgármesterek, európai parlamenti képviselők, (fő)jegyzők, a köztulajdonban álló gazdasági társaságok vezető tisztségviselői és felügyelőbizottságának tagjai esetében a bevétel 2 millió forintot meg nem haladó részét;
-       más foglalkoztatottak esetében a jogviszony megszűnésének évében esedékes szabadság megváltása címén kifizetett bevételt, a jubileumi jutalmat, valamint az így meghatározott különadó alap 3 millió 500 ezer forintot meg nem haladó részét.

Az érintettek említett járandóságából a kifizetőnek a 98 százalékos adót forrásadóként a kifizetéskor le kellett vonnia. Aki a kifizetőtől kapott igazolás szerint levont összegre az AB-határozat alapján igényt tart, csak azt teheti, hogy a 1353-07-es lap 243. sorának „c” oszlopába nullát ír be, a 244. sor „b” oszlopában pedig a kifizető által levont különadó összegét tünteti fel. A végeredmény az lesz, hogy a 1353-07-es lap 250. sorának „c” oszlopában és a 1353-C lap a 88. sorában visszaigényelhető adó mutatkozik (ezt persze a NAV honlapjáról letölthető nyomtatványkitöltő program nem engedi meg, ezért csak kézzel lehet az adóbevallást így kitölteni).

Csakhogy ebben az esetben arra kell számítani, hogy az adóhatóság – ha az álláspontja nem változik – jogosulatlan visszaigénylést állapít meg, amit fellebbezés és másodfokú határozat után lehet majd bíróságon megtámadni. De aki ezt a kanosszát türelemmel végigjárja, a pénzét előbb utóbb biztosan (akár kamatostul) visszakapja.

Megjegyezzük, hogy a 2010-2012. évekre vonatkozóan hasonló eredményre vezethet az önellenőrzés annál, akinek az ügyében még nem született jogerős bírósági döntés.