Kiderült, hogy hatottak a magyar gazdaságra a megszorítások és a lazítások

Friss konvergenciaprogram

A kormány által meghozott legfontosabb gazdaságpolitikai intézkedések makrogazdasági hatásait számszerűsítette a Nemzetgazdasági Minisztérium a friss konvergenciaprogramban. Vagyis az NGM bemutatja, hogy a megszorításoknak és a lazításoknak milyen eredménye lett a gazdaságra nézve – írja a Világgazdaság.

   A szimulációk elkészítése során azon kormányzati intézkedések hatásvizsgálatára került sor, amelyek a 2013-as konvergenciaprogram publikálása óta valósultak meg.
 
   A szimuláció eredményeképp a GDP volumene fokozatosan növekedhet: "2013-ban több mint féltized százalékponttal emelkedett a kibocsátás szintje" – olvasható az idei konvergenciaprogram elemzésében.
 
   A gazdasági növekedés azonban a rákövetkező időszakokban tovább erősödik: 2017-ben az intézkedések hatása már 0,5 százalékkal magasabb GDP-volument eredményez.
 
   Az NGM szerint a kormányzati lépések emelték a háztartások rendelkezésre álló jövedelmeit, aminek köszönhetően a fogyasztás számottevő növekedése várható az előrejelzési horizonton. Ennek növekedési hatását ellensúlyozza a fogyasztás-bővülésből eredő pótlólagos importigény is, valamint a beruházások mérséklődése, amit részben a vállalati szektor többletterhei, részben a kormányzati zárolások magyaráznak. Ezek a többletterhek ugyan enyhén visszafogták a foglalkoztatást 2013-ban, a gazdasági növekedés gyorsulásával párhuzamosan az intézkedések a munkakereslet élénkülését erősítik az előrejelzési horizonton.
 
   Az NGM számításaiból az derült ki, hogy a beruházásokra erőteljesen negatívan hatottak a meghozott intézkedések, ugyanakkor a fogyasztásra nézve nagymértékben pozitív a hatás.
 
   "Bár a gazdaságpolitikai lépések 2014-től enyhén rontják a költségvetés egyenlegét, ezt a hatást tompítja, hogy a növekedés dinamikájának erősödésével párhuzamosan az adóbevételek emelkedése várható. Összességében tehát az intézkedések bevezetésének eredményeként a fogyasztás bővülése révén a magyar gazdaság magasabb növekedési pályára áll", véli az NGM.
 
   A következő meghatározó reformok, adórendszerbeli átalakítások együttes hatása képezte a vizsgálat tárgyát: 
- A Start-munkaprogram, azaz a közfoglalkoztatási programok többlete a 2013-as konvergenciaprogramhoz képest. 
- A pedagógus életpálya modell bevezetése. 
- A pénzügyi tranzakciós illeték mértékének 3 ezrelékről 6 ezrelékre emelése, valamint a kézpénzfelvételnél fennálló 6 ezer forintos felső korlát eltörlése. 
- A pénzügyi tranzakciós illeték egyszeri jellegű beszedése a bankoktól 2013-ban. 
- 6 százalékos egészségügyi hozzájárulás kivetése a kamatjövedelmekre. 
- A vállalkozások által fizetett távközlési adó megemelése 2 forintról 3 forintra, valamint a felső limit 5 ezer forintra növelése. 
- Bányajáradék megemelése 12 százalékról 16 százalékra. 
- Családi adókedvezmény kiterjesztése a munkáltatói járulékokra is. 
- Rugalmas GYES, GYED bevezetése, amelynek keretében 2014. januártól a GYES és GYED mellett már korlátlanul lehet munkát vállalni, ha a gyermek elmúlt egyéves, valamint az egyetemisták gyermekvállalását is megkönnyítette a Kormány. 
- Zárolások, egyenlegjavítások fejezeteknél.
 
Forrás: Világgazdaság