Szakszervezetek.hu

Nem a bevándorlás, hanem a kulturáis különbség a probléma

Felére csökkent az EU-n belüli vándorlás a gazdasági válság miatt, de még így is 14 millióan élnek hazájukon kívül, egy másik európai országban. Közel felük Kelet-Európából ment nyugatra, ahol sokszor munkaerőhiány van. Egyre több nyugat-európai viszont úgy érzi - alaptalanul -, hogy a keletiek kihasználják a jóléti rendszereiket. Ráadásul kulturális különbségek nehezítik a beilleszkedést – olvasható a vs.hu oldalán.

  A gazdasági válság okozta munkahely-csökkenés a Nagy-Britanniába való vándorlást érintette a legkevésbé. Mindezt Andor László, az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi összetartozásért felelős biztosa mondta, a Közép-Európai Egyetemen Magyarország EU-tagságának 10 éves évfordulójára rendezett konferencián.
 
  A válság előtt Írország és Spanyolország is azok között az országok voltak, ahova a legtöbb kelet-közép-európai bevándorló ment dolgozni. 2011 után azonban az állások száma drasztikusan csökkent, és ezekből az országokból sokan hazatértek. Az EU-n belüli vándorlás mintegy felére csökkent a recessziónak köszönhetően, de még így is komoly számokról beszélünk, mondta a biztos. 14 millió európai polgár él ma a hazáján kívül, egy másik EU-s tagállamban. Ennek közel a fele, 6,6 millió az „új tagállamokból” (a 2004-ben és utána csatlakozott kelet-közép-európai országokból) érkezik. Ez a szám arányaiban igen nagy, hiszen ezek a tagállamok relatíve kis lélekszámúak. Ugyanez vonatkozik a 2007-ben csatlakozott Romániára és Bulgáriára is, melyek az összes vándorló negyedét teszik ki, holott népességük együtt kb. 27 millió, ami az 504 milliós EU-nak csak  5,3 százaléka.
 

   Mindennek súlyos következményei vannak. Az egyik az ún. „brain drain”, vagyis az agyelszívás, a magasan képzettek kivándorlása egyes országokból. Ennek eredményeképp a túlképzettség sokkal magasabb a bevándorlók, mint a helyi lakosság körében, mondta Andor. Másrészt pedig szakadék alakul ki a két csoport között, hiszen sok helyen a bevándorlók foglalkoztatottsági aránya sokkal magasabb, mint a helyieknél. Nagy-Britanniában ez a különbség 7-8 százalék, ami nagyon nagy szám, tette hozzá a magyar biztos.

 
  Andor László kiállt az Európai Bizottság korábbi álláspontja mellett is, mely ellenzi, hogy egyes országok (például Nagy-Britannia, Németország vagy akár újabban Dánia is) különbséget tegyenek helyi és bevándorló lakosaik között és az utóbbiakat megfosszák bizonyos szociális támogatásoktól, vagy feltételekhez kössék azokat. Legutóbb aVS.hu is beszámolt róla, hogy a brit miniszterelnök idén már másodszorra vezet be olyan intézkedéseket, melyek megnehezítik, hogy a bevándorlók hozzájussanak a segélyekhez.

 
   A biztos megemlítette a bevándorlás egy nagyon érdekes aspektusát is: Spanyolországban például jóval több a román munkavállaló, mint Németországban,  az utóbbi mégis többet reklamál, mert a románok kultúrája, életmódja sokkal távolabb áll a németekétől, mint a spanyolokétól, így a dél-európai országban fel se tűnnek a bevándorlók.

 
Forrás: vs.hu