Szakszervezetek.hu

Vége a fiatalok semmi pénzért halálra dolgoztatásának?

Egyre több amerikai fiatal dönt úgy, hogy nem hajlandó ingyen gyakornoki munkát vállalni. A cégek is félnek, hogy ha fizetés nélkül foglalkoztatnak fiatalokat, a gyakornokok kiperelik tőlük a bérüket – erre ugyanis már van példa. A kialakult helyzetben egyes vállalatok inkább úgy döntenek, hogy bezárják gyakornoki programjukat. Magyarországon mindeközben hat hétig lehet fizetés nélkül gyakornokot alkalmazni – de sok esetben ez leginkább csak elviekben van így - írja a HVG.
 
   Tavaly tavasszal egy amerikai szövetségi bíró igencsak felkavarta az állóvizet: úgy döntött, hogy a Fox Searchlight Pictures megsértette a törvényt azzal, hogy nem fizetett gyakornokainak azért a munkáért, amit rendes munkavállalói helyett végeztek el a fizetetlen fiatalok.
 
   A hírnek ingyen dolgozó gyakornokok tömegei kezdhettek örülni, az Egyesült Államokban, ahogy a világ legkülönbözőbb országaiban is a fizetetlen gyakornoki munkák jelentik a munkaerőpiaci szerepvállalás első fokozatát. A felsőoktatásból vagy más szakképzésből kikerülő fiataloktól a munkaadók ugyanis elvárják, hogy már diplomázásuk, bizonyítványuk megszerzésekor rendelkezzenek szakmai tapasztalattal. A rendkívül éles munkaerőpiaci versenyben pedig a gyakornokok jelentős része bármilyen munkát elvállal, csak hogy legyen valamilyen szakmai tapasztalata, amit az önéletrajzában fel tud tüntetni, a munkaadók pedig ezt ki is használják. A vállalatok, intézmények – a nagyobb tech cégeket kivéve – sokszor olyan ingyenmunkaerőként tekintenek a gyakornokokba, akikből mindent ki lehet préselni. Mindez ugyanakkor a bíróság döntése miatt megváltozhat, ám ez nem feltétlenül jelent jót a szakmai tapasztalatért talpaló fiataloknak.
 
Komplett gyakornoki programokat zárnak be
 
  Az amerikai munkaadók egy kutatás szerint nem kitűnő bizonyítványt, vagy elit egyetemi végzettséget szeretnének látni a potenciális munkavállalóik önéletrajzában, hanem szakmai, gyakorlati tapasztalatot. Az amerikai Columbia Egyetemen a legtöbben gyakornoki munkával tervezik eltölteni a nyarat, és igen nagy az esélye annak, hogy az fizetetlen munka lesz. A statisztikák azt mutatják, hogy minden második gyakornoki munkás végzős egyetemi hallgató ingyen dolgozott munkahelyén.
 
   Az ingyen gyakornoki munka ám egyáltalán nem fair: sok fiatal ugyanis egyáltalán nem engedheti meg magának, hogy hónapokig ingyen dolgozzon, még abban a reményben sem, hogy a program lejárta után valamilyen formában felveszik az adott céghez. Ahogy egy fiatal fogalmazott, akár „ki is írhatnák, szegények, ide ne pályázzatok!”. Az USA-ban egyre több fiatal gondolja már úgy, hogy az ingyenmunka nem járható út, többen is beperelték korábbi munkaadójukat, akik ugyanakkor igyekeznek megegyezésre jutni, vagyis pénzt adni a korábbi gyakornokoknak.Ám a gyakornokok fizetése olyan következményekkel is jár, hogy a cégek egy része úhy biztosítja be magát, hogy kevés ilyen pozíciót hirdet meg, vagy teljes egészében eltörlik. Ez pedig azzal jár, hogy egyre nagyobb lesz a tülekedés az üres helyekért. A kialakulóban lévő helyzet a felsőoktatási intézmények számára sem üdvös: az egyetemekre, főiskolákra folyamatos nyomás nehezedik, hogy olyan embereket képezzenek, akik el tudnak helyezkedni a munkaerőpiacon. Emiatt az amerikai érdekérvényesítő szervezetek sem egységesek a kérdésben.
 
  Egy másik kutatás szerint ugyanakkor nem feltétlenül csak a cégek számlájára írható az, hogy kevesebb gyakornoki pozíciót nyitnak az USA-ban. A gyakornoki programokra történő jelentkezések sikerrátája hatéves mélyponton van, emellett azokon a helyeken, ahol fizetnek, három éve változatlan a bérezés. Elképzelhető, hogy a fiatalok a szakmai programok helyett például inkább kocsmában pultoznak a nyáron, mivel úgy több pénzt tudnak összeszedni.
 
Aki tényleg halálba hajszolta magát
 
   A gyakornokok leterheltségére – ami különösen a bankszektorra jellemző – tavaly egy tragikus eset világított rá. A Bank of America 21 éves német gyakornokát holtan találták meg 2013 augusztusában átmeneti londoni szálláshelyén a zuhanyzóban. A fiú epilepsziás rohamot kapott, de a külföldi sajtó úgy tudja a fiatal fiú kollégáitól, hogy halála előtt három egymást követő napon át napi 21 órát dolgozott. Később kiderült, hogy a banknál nem tudták, hogy a fiatal epilepsziás volt, s a fáradtság előidézhette a rohamot. A tragédia megmutatta, hogy milyen terhek alatt dolgoznak a gyakornokok London pénzügyi szektorában. Azóta egyes bankok változtattak addigi gyakorlatukon: például nincs szombaton munka, vagy éjfél után sem maradnak bent. Korábban ugyanis ezekre is volt példa: ha nem is volt kötelező az éjjeli, szombati munkavégzés, a gyakornokok egymást figyelték, hogy ki mennyit dolgozik, és mindenképp szorgalmasabbnak akartak tűnni a többieknél.
 
Magyarországon elvileg csak hat hétig lehet ingyen dolgoztatni
 
   Hazánkban gyakornoknak az tekinthető, akinek a szakmai tapasztalatra szükség van a diploma megszerzéséhez, hivatalosan a lediplomázott fiatalok már pályakezdő munkavállalónak minősülnének. A törvény szerint pedig a gyakornoki idő első hat hetét nem kell kifizetni azoknak, akik hallgatói munkaszerződés keretében mennek szakmai gyakorlatra, nekik az ezen felül eltöltött időre pedig legalább a heti minimálbér 15 százalékát ki kellene fizetni. Ez nem sok pénz, de a semminél mindenképpen több, ráadásul védelmet is ad egy ilyen szerződés. A diplomával rendelkezőknek ugyanakkor legalább a minimálbért kellene kifizetni.
 
   A tapasztalatok azt mutatják, hogy nálunk sem sokkal jobb a helyzet, mint a tengerentúlon. A hvg.hu tavaly már írt olyan fiatalokról, akik akár több évet is gyakornokként, legtöbbször ingyen, néha pedig minimális fizetésért dolgoztak. A magyar fiatalok is arra hivatkoztak, hogy a nagy verseny és a sok fiatal munkanélküli miatt vállalták el az ingyenmunkát. Erre a területre az is jellemző, hogy sokszor egyik napról a másikra elküldhetik a cégektől őket, mivel folyamatosan határzott idejű szerződéseket kötnek velük (már akivel kötnek szerződést), és ha lejár a szerződés időtartama, akkor hiába a korábbi hitegetés, hogy felveszik az adott illetőt teljes állásra – ez jellemző szokott lenni –, mégis inkább elküldik a fiatal munkavállalót.
 
   Magyarországon a pereskedés még nem igazán jellemző, a sajtóban egyelőre nem jelent meg ezzel kapcsolatos hír, ám minden bizonnyal sikerrel lehetne bíróságra mennie olyan gyakornoknak, akit jogsértés ért. Ennek kapcsán ugyanakkor felvetődhet a kérdés: mennyire jelentene stigmát egy ilyen per – az minden bizonnyal jelentős sajtóvisszhangot kapna –, és az később milyen hatással lenne a perre menő fiatal további munkaerőpiaci esélyeire. Nem biztos ugyanis, hogy sok cég, intézmény szívesen alkalmazna egy ebből a szemszögből rendkívül öntudatos és ismert fiatal munkavállalót.
 
Forrás: HVG