Kitart a népszavazás mellett a LIGA és a VOSZ
Részletek
Megjelent: 2015. január 27. kedd, 15:32
Írta: Szakszervezetek.hu
Elkerülhetetlenek az elbocsátások és az üzlet bezárások
A törvény hatályba lépésével a bolt bezárások, valamint a csökkentett nyitvatartási idő miatt jelentős mértékű elbocsátásokkal lehet számolni. Az utcára kerülő munkavállalókat ugyanakkor a munkaerőpiac – melynek statisztikai bővülése jórészt a közmunkára vezethető vissza – nem szívja fel. Az állásvesztők számát tovább növeli az a körülmény, hogy más jelentős foglalkoztatók is elhagyják a hazai munkaerő-piacot. A folyamatot jól szemlélteti, hogy a Magyar Nemzeti Bank már 2013. decemberében 4 nagyobb pénzintézet távozásával számolt, mely kivonulások azóta megkezdődtek. Ezen túlmenően a közelmúltban jelentette be a Baumax távozási szándékát, de a TESCO is hasonló lépést fontolgat. Ezen nemzetközi hátterű társaságok egyebekben a hazai társaságoknál lényegesen magasabb béreket is fizetnek.
Fogyatkozó állampolgári jogok
Az utóbbi években a munkavállalók érdekeit súlyosan sértő törvényi rendelkezések létek hatályba. Első lépésben 2010-ben módosult a sztrájk törvény, mely a sztrájk, mint alkotmányos jog gyakorlását ellehetetleníti. Ezt követően a parlament elfogadta az új munka törvénykönyvét, mely mind az egyéni, mind pedig a kollektív jogokat hátrányosan változtatta meg. Ezen túlmenően szűkült az Alkotmánybíróság hatásköre, valamint jelentősen korlátozták a népszavazás kezdeményezésének a lehetőségét. Ezen törvénymódosítások tekintetében érdemi érdekegyeztetésre nem került sor
Kitart a népszavazás mellett a LIGA és a VOSZ
A Nemzeti Választási Bizottság a LIGA és a VOSZ által benyújtott népszavazási kérdések hitelesítését elutasította. Az elutasító határozat arra hivatkozik, hogy sikeres népszavazás esetén a kezdeményezők által benyújtott kérdések, valamint más kezdeményezők által korábban benyújtott kérdések azonos jogalkotási kötelezettséget keletkeztetnek, melyet a törvény tilt. A LIGA, valamint a VOSZ ugyanakkor azt az álláspontot képviseli, hogy a Nemzeti Választási Bizottság jogértelmezése önkényes és jogsértő, így a kérdéseik hitelesítését ismételten kezdeményezik. A hatályos jogszabályok alapján a Bizottság a kérdésben az ismételt benyújtást követően érdemi határozatot köteles hozni, mellyel összefüggésben a felek bírósági jogorvoslatot kezdeményezhetnek.
Magasabb vasárnapi pótlékot és túlnyomó részt önkéntes vasárnapi munkavégzést javasol a LIGA és a VOSZ
A munkavállalói (LIGA), valamint munkáltatói érdekképviselet (VOSZ) abban állapodtak meg, hogy a népszavazás sikere esetén együtt küzdenek azért, hogy a vasárnapi munkavégzés pótléka jelentősen emelkedjen, arra túlnyomó részt a munkavállaló önkéntes felajánlása alapján kerülhessen sor, valamint hogy havonta 2 vasárnap álljon a munkavállalók rendelkezésére pihenőnapként. Jelenleg a 2012. 07.01. napján hatályba lépett új Munka törvénykönyve csupán havi egy alkalommal teszi ezt kötelezővé. Ezek a törvény módosítások egyértelműen a munkavállalók érdekeit szolgálnák, mivel bérnövelő hatással járnának, valamint állásvesztést sem okoznának.
Ellentmondóak az elutasítás indokai
A Nemzeti Választási Bizottság eddig a vasárnapi nyitvatartási tilalommal összefüggésben benyújtott valamennyi népszavazási kérdés hitelesítését elutasította. Első körben az Összefogás elnevezésű párt kérdései kerültek elutasításra, melyek egyebekben értelmezhetetlenek is voltak. Annak a célnak azonban megfeleltek, hogy a népszavazás elindítását blokkolják. Olyan fogalmakat használtak ugyanis, melyeknek tartalma nem határozható meg (pl: multi). A kezdeményező az elutasítást követően újabb kérdéseket nyújtott be. Az egyik kérdést (Egyetért- e azzal, hogy vasárnap minden üzlet zárva legyen) a Bizottság azzal utasított el érdemben, hogy az a vállalkozás szabadságát, mint alkotmányos alapjogot korlátozza. Ezzel szemben a másik kérdést (Egyetért-e azzal, hogy vasárnap minden üzlet nyitva legyen) a Bizottság azzal utasította el, hogy a két kérdés azonos tárgyban egyszerre került benyújtásra, ráadásul eltérő kötelezettségeket rónának a jogalkotóra. Ugyanazon érveléssel ugyanakkor az Összefogás elnevezésű párt valamennyi beadványát el lehetett volna utasítani. Ezen túlmenően az Összefogás egyes beadványainak elutasítási indokaként a Bizottság arra hivatkozott, hogy az aláírásgyűjtő mintaívek tévesen kerültek benyújtásra, hiszen azok a kérdésen kívül más adatot is tartalmaztak. Alappal tehető ugyanakkor fel, hogy a kezdeményező valamennyi aláírásgyűjtő mintaívét tévesen töltötte ki, mégsem ez szerepel több határozat elutasítási indokaként. A Nemzeti Választási Bizottság az elutasítási indokok tárházát vonultatja fel, mellyel akadályozza az alkotmányos jogok gyakorlásával összefüggésben a tisztánlátást. Végezetül azáltal, hogy nem vizsgálja kellőképpen a benyújtott kérdések eltérő voltát, lehetővé teszi azt, hogy alkalmatlan kérdésekkel a népszavazás kiírása megakadályozható legyen.