A kockázatértékelés szükségessége

 A munkáltató kötelessége kockázatértékelést készítettnie akkor is, ha egyetlen alkalmazottja van. Ellenkező esetben akár 10 millió forintra is bírságolható. De mire való a kockázatértékelés? Mikor és hogyan kell elkészíteni, elkészíttetni a dokumentumot? Összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat.

   A munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért, vagyis ő felel a munkavédelemért a vállalkozásában. A törvény hatálya kiterjed minden szervezett munkavégzésre, függetlenül attól, hogy az milyen szervezeti vagy tulajdoni formában történik. Röviden (és kissé leegyszerűsítve): ha egy vállalkozónak akár csak egy alkalmazottja is van, akkor már rá is vonatkoznak a munkavédelmi törvényben leírtak – hangsúlyozza az Udvarfalvi Munkavédelmi Tanácsadó Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. munkabiztonsági szakértője.
 
   Ezenkívül a munkáltatóknak és az alkalmazottal nem rendelkező egyéni vállalkozóknak is tekintettel kell lenniük a foglalkozásuk hatókörében lévőkre, olyanokra, mint például a vásárlók, ügyfelek, járókelők, közlekedők, a munkavégzés közelében lévő idegen munkáltató munkavállalói stb. Az egyéni vállalkozóknak (ha nincs alkalmazottjuk, és nincsenek a foglalkozás hatókörében tartózkodók), nem kell a munkavédelemmel foglalkozniuk – teszi hozzá Udvarfalvi Istvánmunkabiztonsági szakértő.
 
  A munkáltatóknak kötelességük a kockázatértékelést elkészíttetni. A kockázatértékelés elkészítése munkavédelmi és foglalkozás-egészségügyi szaktevékenységnek minősül, vagyis ilyen végzettséggel rendelkező szakemberek végezhetik el ezt a feladatot.  (A két terület nem ugyanaz, és ritkán fordul elő, hogy egy személy látja el ezt a két feladatot.)
 
   A munkavédelmi törvény szerint a munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, a munkavállalókat érő terhelésekre, a munkahelyek kialakítására, a veszélyes anyagokra és készítményekre, az értékelés alapján megelőző intézkedéseket szükséges hozni.
 
 
   A kockázatértékelés célja feltárni azokat a körülményeket, amelyek veszélyeztethetik a munkavállaló egészségét, testi épségét, és a balesetek, megbetegedések miatt meg nem térülő költségeket okozhatnak, amelyek miatt bírsággal sújthatják a munkáltatót.
 
   Továbbá olyan intézkedések meghatározása, melyekkel a kockázat mértéke elfogadhatóra csökkenthető, és alacsony szinten tartható. A munkáltató a kockázatértékelést első alkalommal a tevékenység megkezdése előtt köteles elkészíttetni.
 
   A kockázatértékelést újra el kell készíttetni háromévente mindenképpen vagy indokolt esetben, ha a munkakörülmények, az alkalmazott technológia, a veszélyes anyagok, a munkaeszközök körében történt változás. Soron kívül pedig akkor kell elvégezni, illetve felülvizsgálni a kockázatértékelést, ha a kockázatok lényeges megváltozásával munkabaleset, fokozott expozíció, illetve foglalkozási megbetegedés hozható összefüggésbe, vagy a kockázatértékelésből hiányzott egy jogszabályokban előírt szempont.
 
  A kockázatértékelés dokumentumát a munkáltató köteles a külön jogszabályban foglaltak szerint, de legalább 5 évig megőrizni. Amennyiben a munkáltató e kötelezettségének nem tesz eleget telephelyenként 50 ezer forinttól 10 millió forintig terjedő munkavédelmi bírságot szabhatnak ki rá. Ezenkívül a megbírságolt vállalkozást 2 évig nyilvántartják. A megbírságolt cég így eleshet pályázati pénzektől, megrendelésektől. közbeszerzéseken való részvételtől.
 
Forrás: Piac@Profit